Évről évre a legnépszerűbb képzések között szerepel az osztatlan jogász. Mutatjuk a magyarországi intézmények hallgatói kiválósági rangsorát a HVG Diploma 2024-es különszáma alapján.
2023-ban több mint 5600 fő felvételizett valamelyik magyar egyetem osztatlan jogászképzésére, akik közül végül 3317-en kerültek be és kezdhették el szeptemberben a képzésüket. A legnépszerűbb intézmény 2023-ban 2229 jelentkezővel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt, amit
A tavaly novemberben megjelent HVG Diploma kiadvány készítői a felvételt nyert hallgatók eredményei alapján rangsorolták az intézményeket. A hallgatói kiválósági rangsor szempontjai az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyen helyezettek száma. Ezek alapján a legkiválóbb hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi képzésére járnak, a felvett hallgatók pontátlaga ugyanis 443 pont, a jelentkezők 98,83 százaléka pedig már nyelvvizsgával érkezett az egyetemre. Az intézmény jogi képzését 861-en jelölték meg első helyen, középiskolai tanulmányi versenyen pedig 29 fő ért el helyezést.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.
 HVG
A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek. |
Az ELTE képzését a PPKE követi, aminek a jogász képzését 578 fő jelölte meg első helyen. A felvettek pontátlaga 436 pont, 93,28 százalékukat vették fel nyelvvizsgával és 11 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen.
A hallgatói kiválóság alapján a harmadik helyre a Pécsi Tudományegyetem képzése került. Ezt 222 hallgató jelölte meg első helyen, a felvettek pontátlaga 416, nyelvvizsgával a hallgatók 88,30 százalékát vették fel és 5 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen. A harmadik helyre sorolták ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem képzését is, amit 391 fő jelölt meg, a felvettek pontátlaga 396 fő, ellenben középiskolai tanulmányi versenyen 9 hallgató szerepelt eredményesen. A nyelvvizsgával felvettek aránya 82,67 százalék.
Negyedik helyre a Károli Gáspár Református Egyetem került, amit a
követ.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
