Nehéz helyzetbe került a Budapesti Metropolitan Egyetem

Az MNB alapítványaihoz köthető cégek pénzügyi gondjai a METU-ra is hatással lehetnek.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) sorsa bizonytalanná vált, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése rávilágított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz köthető cégek problémáira. Az egyetem 2021-ben az MNB érdekkörébe került, ami akkor még stabilitást ígért. A tulajdonosi lánc a PADME alapítványon, az Optima Befektetési Zrt.-n, valamint a Közép-Európa Alfa Holdingon keresztül vezet a METU-hoz - írja a hvg360.

Az ÁSZ szerint az Optima pénzügyi gondokkal küzd, és "egy időben fizetési problémák miatt pénz helyett a Metut ajánlotta fel a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány által lejegyzett Optima-kötvények fejében."

Bár ez az ötlet lekerült a napirendről, de aggodalomra adhat okot, hogy a magántőkealap kezelését egy magáncégre, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-re bízták, amely maga sem tartja megbízhatónak az alapot.

A Metu irányítása az MNB köréhez tartozó személyek kezébe került, köztük Dubéczi Zoltán, Czene Gréta és Kucsera Tamás Gergely is fontos szerepeket töltöttek be. Az egyetem vezetésében sorozatos személycserék történtek: új rektort és vezérigazgatót neveztek ki, több oktatót eltávolítottak, helyükre Fidesz-közeli személyek kerültek.

Czene Gréta 2024-ben elnök-vezérigazgató lett, és új rektort keresett. A nemzetközi pályázat nyertese Kucsera Tamás Gergely lett, aki egyébként korábban dolgozott a Magyar Művészeti Akadémia főtitkáraként, a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójaként.

A jelenlegi vezetés feladata lenne visszanyerni az egyetemi közösség bizalmát, miközben az MNB jövőbeni szerepvállalása is kétséges. Felmerült az is, hogy a Neumann János Egyetemmel való összeolvadás jelenthetne megoldást, de ehhez előbb a kecskeméti intézménynél is rendezni kellene a bizonytalan viszonyokat.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.