Körmük szakadtáig küzdenek a károlis hallgatók a bölcsésztudományi képzések megmentéséért

Lassan fél éve zajlik a Károli Gáspár Református Egyetemen a bölcsésztudományi képzések átalakítása, ami majdnem 20 szak és specializáció megszüntetésével járna. A hallgatók összefogtak és csoportos megmozdulásra készülnek április 3-án, hogy tudassák a szenátussal, harcolnak a képzéseikért.

  • Rodler Lili

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatói tavaly decemberben tudták meg, hogy 2025 szeptemberétől több olyan szakot és specializációt akar az egyetem megszüntetni, amelyek egyébként nagy népszerűségnek örvendenek a diákok körében. Az egyetem először dióhéjban közölte a szándékait, mire a hallgatók teljeskörű tájékoztatást kértek. Ám a kancellár informális hallgatói fóruma után is csak más információforrásokból értesültek arról, hogy például a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet oktatói nemrég hivatalos értesítést kaptak, hogy idén augusztus 31-vel vagy elbocsájtják őket, vagy pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytathatják a munkát – próbaidővel. Arról nem beszélve, hogy azokat a hallgatókat is áthelyezik, akik jelenleg a megszüntetésre ítélt szakokon tanulnak.

 

Az érintett diákok és azok, akik a kivezetésre kerülő képzéseken szerettek volna továbbtanulni, több módon is igyekeznek a szenátus tudtára adni a véleményüket. Többek között elindítottak egy petíciót még március elején, és létrehoztak egy KáBé nevű Instagram-oldalt is, ahol tájékoztatják a diákokat és az érdeklődőket a történésekről.

 

Instagram

A károlisok által készített matricák
Instagram

A MOME megmozdulásához hasonlóan ők is matricákkal igyekeznek az egyetem területén tudatni a véleményüket. Illetve minél több résztvevőt szeretnének bevonzani az április 3-án tartott szenátusi ülésre, ahova első körben egy csendes demonstrációt terveznek transzparensekkel és egy közös énekléssel, mivel „a hallgatók hangot kívánnak adni sérelmeiknek, hogy nem kapnak hivatalos tájékoztatást az őket érintő változásokról; aggódnak oktatóikért és a képzéseik minőségéért, és kiállnak a bölcsészettudományok fontossága mellett.”

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.