Körmük szakadtáig küzdenek a károlis hallgatók a bölcsésztudományi képzések megmentéséért

Lassan fél éve zajlik a Károli Gáspár Református Egyetemen a bölcsésztudományi képzések átalakítása, ami majdnem 20 szak és specializáció megszüntetésével járna. A hallgatók összefogtak és csoportos megmozdulásra készülnek április 3-án, hogy tudassák a szenátussal, harcolnak a képzéseikért.

  • Rodler Lili

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatói tavaly decemberben tudták meg, hogy 2025 szeptemberétől több olyan szakot és specializációt akar az egyetem megszüntetni, amelyek egyébként nagy népszerűségnek örvendenek a diákok körében. Az egyetem először dióhéjban közölte a szándékait, mire a hallgatók teljeskörű tájékoztatást kértek. Ám a kancellár informális hallgatói fóruma után is csak más információforrásokból értesültek arról, hogy például a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet oktatói nemrég hivatalos értesítést kaptak, hogy idén augusztus 31-vel vagy elbocsájtják őket, vagy pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytathatják a munkát – próbaidővel. Arról nem beszélve, hogy azokat a hallgatókat is áthelyezik, akik jelenleg a megszüntetésre ítélt szakokon tanulnak.

 

Az érintett diákok és azok, akik a kivezetésre kerülő képzéseken szerettek volna továbbtanulni, több módon is igyekeznek a szenátus tudtára adni a véleményüket. Többek között elindítottak egy petíciót még március elején, és létrehoztak egy KáBé nevű Instagram-oldalt is, ahol tájékoztatják a diákokat és az érdeklődőket a történésekről.

 

Instagram

A károlisok által készített matricák
Instagram

A MOME megmozdulásához hasonlóan ők is matricákkal igyekeznek az egyetem területén tudatni a véleményüket. Illetve minél több résztvevőt szeretnének bevonzani az április 3-án tartott szenátusi ülésre, ahova első körben egy csendes demonstrációt terveznek transzparensekkel és egy közös énekléssel, mivel „a hallgatók hangot kívánnak adni sérelmeiknek, hogy nem kapnak hivatalos tájékoztatást az őket érintő változásokról; aggódnak oktatóikért és a képzéseik minőségéért, és kiállnak a bölcsészettudományok fontossága mellett.”

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.