Mennyi a legolcsóbb egyetemi képzés a 2025-ös felvételin?

Az ország legolcsóbb és legdrágább képzése között több mint 31 millió forint a különbség.

Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy melyek a legdrágább egyetemi szakok. Az idei évben a repülőmérnöki képzés viszi el a pálmát, ami több mint 4 millió forintba kerül félévente. Ezzel szemben a legolcsóbb szak, amit találtunk, kevesebb mint 200 ezer forintba kerül.

Diákok száza jelentkezett idén a legdrágább egyetemi képzésre; közel harmaduk diplomája lehet, hogy semmit sem fog érni.

Bár az összes egyetem minden képzését nem tudtuk teljes egészében átnézni, kétség sem fér hozzá, hogy az egyik legolcsóbb önköltséges képzés a csecsemő-és kisgyermeknevelő.

A hat féléves pedagógusképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 240 ezer forintba kerül félévente, azonban más intézményeknél, például a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen is 170 ezer forintot kell fizetnie a hallgatóknak.

Mekkora fizetésre számíthatnak a frissdiplomások?
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a csecsemő-és kisgyermeknevelő végzettséget szerzettek bruttó átlagjövedelme 449 566 forint. Így a képzés jócskán a 10 legrosszabbul fizető alapszakos diplomák fölött áll, ahol a tizedik helyen a táncművész áll, átlagosan bruttó 349 040 forintos fizetéssel.

Ha mind a hat félévet önköltséges képzésen végzik el a hallgatók, akkor összesen 1 020 000 forintot kell kifizetniük. Ezzel szemben a repülőmérnöki képzés összköltsége 32 900 000 forint. A két szak között pedig mindössze 31 880 000 a különbség.

Ha tudtok olyan képzésről, aminek még olcsóbb a tandíja, mint a csecsemő-és kisgyermeknevelőnek, akkor írjátok meg lapunknak az [email protected].

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.