Ügyvezető rektor vezeti a MOME-t, de jogilag ilyen pozíció nem is létezik

A szenátus az egyetem élére ügyvivő rektort nevezett ki, de ilyen pozíció a felsőoktatási törvényben nem szerepel. A helyzetet bonyolítja, hogy a MOME-nak több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelöltje is van.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) a szenátus március 3-án 70 százalékos többséggel Kovács Csaba Ybl-díjas építészt, egyetemi tanárt jelölte az egyetem ügyvezető rektori pozíciójára – írja a hvg.hu.

A szenátus ezt követően megerősítő bizalmi szavazást tartott, ahol több mint 90 százalék támogatta Kovács jelölését. A kinevezéshez azonban még az egyetemet fenntartó, Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány jóváhagyása szükséges.

Az ügyvivő rektor meg akarja erősíteni az egyetemi autonómiát, és feladata lesz a szenátus és a kuratórium közötti együttműködés kereteinek kialakítása, valamint a következő rektori pályázat előkészítése

– áll a szenátus közleményében. Kovács megbízatása az új rektor beiktatásáig, de legkésőbb 2026 őszéig tart.

A helyzet jogi szempontból is kérdéses, mivel „sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvezető rektor fogalmát” – nyilatkozta az oldalnak Matheidesz Réka vezérigazgató. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, azonban ebben az esetben nem volt nyilvános pályázat.

A jogszabályok azt rögzítik, hogy ha a rektori pozíció betöltetlen, a rektorhelyettesek veszik át a feladatokat. Azonban a MOME-n mind Koós Pál rektor, mind helyettesei lemondtak.

„Az egyetemen jelenleg nincs olyan személy, aki a rektori pozíció betöltetlensége esetén a rektori feladatokat elláthatná” – írta Matheidesz Réka. A szenátus ezért kérte a fenntartót, hogy a rektori pozíció betöltetlenségének idejére nevezze ki Kovács Csabát megbízott rektornak.

A Helsinki Bizottság azonban más állásponton van, hiszen már 2023 novemberében a szenátus egy szabályos és átlátható pályázati folyamat során Vargha Balázst választotta rektorjelöltnek Koós Pállal szemben, 17:14 arányban.

Vargha tavaly decemberben bírósághoz fordult, hogy megvizsgálják, jogszerűen járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más értelmezések szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus szentesítette azt, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, és Vargha nem tekinthető most jelöltnek.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.