Egy kisebb vidéki panel árából tanulhatnak a hallgatók egy olyan képzésen, melynek elindítását nem támogatta a MAB

4,3 millió forintot kell fizetnie a hallgatóknak félévente, ha a Milton Friedman Egyetemen akarnak pilótának tanulni.

Gondban lehetnek a Milton Friedman Egyetem repülőmérnöki hallgatói, miután kiderült, hogy a képzésük elindítását korábban nem is támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) -írja a 444.hu.

Az egyetem egyik hallgatója szúrta ki azt a még 2022-ben megjelent határozatot, mely szerint az MAB Testülete „nem támogatja a repülőmérnöki alapképzési szak indítását a Milton Friedman Egyetemen.”

Az alapképzést nem is olyan rég, 2023-ban indították el, ahol a hallgatók 7 félév alatt hivatásos pilóta szakképzettséget szerezhetnek. A nappali képzés csak önköltséges formában érhető el, ennek összköltsége pedig 30.100.000 forint.

Ebből a pénzből már kijön egy kisebb vidéki panellakás is, így elvárható lenne, hogy a szak elvégzése után a munkában való elhelyezkedés szinte biztos legyen. A határozat miatt – amelyről a lap tudomása szerint az egyetem semmilyen módon nem tájékoztatta a felvételizőket – most komolyan aggódnak a hallgatók a jövőjükkel kapcsolatban.

A 444 kigyűjtött pár komoly problémát, amelyeket az MAB határozatában lehet olvasni:

  • a hallgatók úgy vezetnek repülőgépet, hogy a repüléshez kapcsolódó legfontosabb elméleti alapozást nem sajátították el;
  • a képzésbe bevonni tervezett oktatók oktatói és kutatói tapasztalata, tudományos minősítettsége, szakmai kompetenciája nem megfelelő;
  • az oktatói kör szaktárgyi jártassága, gyakorlata, tudományos aktivitása és eredményessége, az oktatók alkalmazási feltételei nem adnak megfelelő hátteret a szak oktatásához.

A diákok a határozatot akkor találták meg, mikor azt próbálták megtudni, hogyan mehetnének át másik intézmény hasonló szakára, ugyanis elégedetlenek a jelenlegi óráikkal.

A képzésről szóló MAB Testületi határoztot ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.