Egy kisebb vidéki panel árából tanulhatnak a hallgatók egy olyan képzésen, melynek elindítását nem támogatta a MAB

4,3 millió forintot kell fizetnie a hallgatóknak félévente, ha a Milton Friedman Egyetemen akarnak pilótának tanulni.

Gondban lehetnek a Milton Friedman Egyetem repülőmérnöki hallgatói, miután kiderült, hogy a képzésük elindítását korábban nem is támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) -írja a 444.hu.

Az egyetem egyik hallgatója szúrta ki azt a még 2022-ben megjelent határozatot, mely szerint az MAB Testülete „nem támogatja a repülőmérnöki alapképzési szak indítását a Milton Friedman Egyetemen.”

Az alapképzést nem is olyan rég, 2023-ban indították el, ahol a hallgatók 7 félév alatt hivatásos pilóta szakképzettséget szerezhetnek. A nappali képzés csak önköltséges formában érhető el, ennek összköltsége pedig 30.100.000 forint.

Ebből a pénzből már kijön egy kisebb vidéki panellakás is, így elvárható lenne, hogy a szak elvégzése után a munkában való elhelyezkedés szinte biztos legyen. A határozat miatt – amelyről a lap tudomása szerint az egyetem semmilyen módon nem tájékoztatta a felvételizőket – most komolyan aggódnak a hallgatók a jövőjükkel kapcsolatban.

A 444 kigyűjtött pár komoly problémát, amelyeket az MAB határozatában lehet olvasni:

  • a hallgatók úgy vezetnek repülőgépet, hogy a repüléshez kapcsolódó legfontosabb elméleti alapozást nem sajátították el;
  • a képzésbe bevonni tervezett oktatók oktatói és kutatói tapasztalata, tudományos minősítettsége, szakmai kompetenciája nem megfelelő;
  • az oktatói kör szaktárgyi jártassága, gyakorlata, tudományos aktivitása és eredményessége, az oktatók alkalmazási feltételei nem adnak megfelelő hátteret a szak oktatásához.

A diákok a határozatot akkor találták meg, mikor azt próbálták megtudni, hogyan mehetnének át másik intézmény hasonló szakára, ugyanis elégedetlenek a jelenlegi óráikkal.

A képzésről szóló MAB Testületi határoztot ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.