Prima Primissima-díjas építészt választottak a MOME ügyvivő rektorának

A szenátus 25 fő támogatása és 2 fő tartózkodása mellett választották meg az új vezetőt.

A MOME Szenátusa 70%-os szavazattöbbséggel Kovács Csaba, Ybl-díjas és Prima Primissima-díjas építészt, egyetemi tanárt választotta meg az egyetem ügyvivő rektori pozíciójára. „A szavazást követő megerősítő bizalmi szavazáson a Szenátus több mint 90%-a támogatta Kovács Csaba jelölését” – számolt be a hírről az egyetem.

A rendkívüli ülést követően a Szenátus Kovács Csabát terjesztette fel az egyetemet fenntartó alapítvány Kuratóriuma felé, azzal a kéréssel, hogy nevezze ki a Szenátus jelöltjét.

“Történelmi esély a MOME számára, hogy a hallgatók nyitotta lehetőséggel élve az egyetem saját értékeit, hagyományait és a jövő vélhető követelményeit is figyelembe véve tudja alakítani a sorsát”

- nyilatkozta a frissen megválasztott ügyvivő rektor, aki továbbá fontos feladatának tartja az egyetemi autonómia megerősítését is.

Az ügyvivő rektor feladata lesz többek között a Szenátus és Kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek kialakítása és a következő Rektori pályázat előkészítése.

Kovács Csaba megválasztását a hallgatók is támogatták. A MOME Front kijelentette, hogy támogatja az egyetem vezető testületének többségével meghozott döntését.

„Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban közösségünk számára elengedhetetlen, hogy egy a közösség által megválasztott vezetővel együtt dolgozhassunk az előttünk álló feladatokon”

- írta Instagram-posztjában.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.