Több alapképzést érintő specializációt, mester és posztgraduális képzést is megszüntetnek majd szeptembertől a Károli Református Egyetem Bölcsésztudományi Karán. A hallgatók a közös összefogás erejében reménykednek a döntés visszavonásával kapcsolatban.
Január elején számoltunk be arról, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani. Azóta az egyetem hallgatói számára az is kiderült, hogy nem csak a mesterképzések, de egyes BTK-s alapképzések specializációit is érinti a fenntartói döntés, így petíciót indítottak a képzések megtartása érdekében.
Többek között érinti
„Petíciónk célja, hogy a meg nem indokolt döntést megváltoztassuk, és maradhassunk az egyetemen, illetve szeretett és tisztelt oktatóink állása és státusza megmaradjon.”
– fejezték ki az aggodalmukat a petíciót készítő diákok.
A petíció szövegében a hallgatók kitérnek arra is, hogy hasonló események zajlottak le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztika Tanszékével, ahol 32 év után megszűnt az oktatás. Bár erről utóbb kiderült, hogy átcsoportosítások történnek, nem konkrét eltörlésről van szó, viszont a PPKE ott tanuló hallgatói és tanító oktatói átkerülhetnek a Károlira, hogy ott fejezzék be a tanulmányaikat.
Erre reflektálva fogalmazták meg a hallgatók, hogy „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” Illetve arra buzdítják az embereket, hogy segítsenek nekik, és álljanak ki velük közösen a Károli bölcsészkaráért.
A petíciót ezen a linken keresztül tudjátok aláírni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
