A MOME nem akar az SZFE sorsára jutni

Az egyetem szenátusa egyeztetést kezdeményezett a MOME Fronttal és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumával is.

„Úgy sejtem, az egyetem a maga jogi konzisztenciáját próbálja megtartani, mert szeretnénk elkerülni a Színház- és Filmművészeti Egyetem kézi irányításos módszerét”

- nyilatkozta Mohácsi András, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szenátusának tagja a Népszavának.

Bő egy héttel a MOME FRONT követeléseinek teljesítésére adott határidő lejárta után a szenátus tagja a lapnak arról adott tájékoztatást, hogy jelenleg is zajlik a törvények előkészítése, a felek pedig igyekeznek megállapodni a vitás kérdésekben.

A MOME szenátusa február 21-én egy rendkívüli ülés után közleményben adta ki, milyen döntéseket hozott eddig:

  • az ügyvivő rektor személyével kapcsolatban a Szenátus legkésőbb 2 héten belül meghozza döntését
  • a következő szenátusi ülés fogja tárgyalni a Szenátus Manifesztumát, amelyben a testület újragondolja a működését és szerepét, megfogalmazza a legfontosabb feladatait, felelősségi köreit, beépítve az elmúlt időszak tanulságait
  • kezdeményezi a Jövő Egyeteme program időközi értékelésének elvégzését
  • támogatja a Charta szellemiségét és egyeztetést kezdeményezett a MOME Fronttal és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumával is

Mohácsi András azt is elmondta a lapnak, hogy jelenleg két értelmezés áll egymás mellett:

„A MOME Front a követelései alapján teljes autonómiát szeretne. Ezzel szemben a kuratóriumnak is van egy szerződés tervezete, egy úgynevezett társadalmi szerződése. A két nézőpont egy dologban különbözik: a felsőoktatási törvény értelmezésében. Nekünk most az a feladatunk, hogy közösen megtárgyaljuk, hogyan lehet egy felsőoktatási törvény keretein belül a lehető legnagyobb szabadságot garantálni.”

Horányi Attila az Elméleti Intézet leköszönő igazgatója Facebook-oldalán posztolta a szenátus kijelentését, miszerint támogatja a MOME Front hallgatói kezdeményezés céljait, és az általuk kihirdetett és kifüggesztett Charta szellemét:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.