A MOME nem akar az SZFE sorsára jutni

Az egyetem szenátusa egyeztetést kezdeményezett a MOME Fronttal és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumával is.

„Úgy sejtem, az egyetem a maga jogi konzisztenciáját próbálja megtartani, mert szeretnénk elkerülni a Színház- és Filmművészeti Egyetem kézi irányításos módszerét”

- nyilatkozta Mohácsi András, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szenátusának tagja a Népszavának.

Bő egy héttel a MOME FRONT követeléseinek teljesítésére adott határidő lejárta után a szenátus tagja a lapnak arról adott tájékoztatást, hogy jelenleg is zajlik a törvények előkészítése, a felek pedig igyekeznek megállapodni a vitás kérdésekben.

A MOME szenátusa február 21-én egy rendkívüli ülés után közleményben adta ki, milyen döntéseket hozott eddig:

  • az ügyvivő rektor személyével kapcsolatban a Szenátus legkésőbb 2 héten belül meghozza döntését
  • a következő szenátusi ülés fogja tárgyalni a Szenátus Manifesztumát, amelyben a testület újragondolja a működését és szerepét, megfogalmazza a legfontosabb feladatait, felelősségi köreit, beépítve az elmúlt időszak tanulságait
  • kezdeményezi a Jövő Egyeteme program időközi értékelésének elvégzését
  • támogatja a Charta szellemiségét és egyeztetést kezdeményezett a MOME Fronttal és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumával is

Mohácsi András azt is elmondta a lapnak, hogy jelenleg két értelmezés áll egymás mellett:

„A MOME Front a követelései alapján teljes autonómiát szeretne. Ezzel szemben a kuratóriumnak is van egy szerződés tervezete, egy úgynevezett társadalmi szerződése. A két nézőpont egy dologban különbözik: a felsőoktatási törvény értelmezésében. Nekünk most az a feladatunk, hogy közösen megtárgyaljuk, hogyan lehet egy felsőoktatási törvény keretein belül a lehető legnagyobb szabadságot garantálni.”

Horányi Attila az Elméleti Intézet leköszönő igazgatója Facebook-oldalán posztolta a szenátus kijelentését, miszerint támogatja a MOME Front hallgatói kezdeményezés céljait, és az általuk kihirdetett és kifüggesztett Charta szellemét:

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.