A Corvinus hallgatói petíciót indítottak az egyetem arculatváltása ellen

Szerintük nem tükrözi kellőképpen az egyetem hagyományait és értékeit.

  • Rodler Lili

Az egyetem öt év után megváltoztatott arculatához új hívószavak is társultak, amik a „frissesség, kíváncsiság és tradíció” kifejezésekkel írják körül az egyetemet.Illetve új, élénkebb színeket vonultat fel, mint a piros, fehér, zöld és a lila.

 

Ez a váltás azonban nem aratott maradéktalan sikert, ugyanis a „hallgatók, oktatók, öregdiákok és a Budapesti Corvinus Egyetem támogatói” petíciót indítottak a korábbi arculat visszaállításáért, tudta meg a Telex.

A petíciót közvetlenül Bruno van Pottelsberghe-nek, az egyetem rektorának címezték és felsorolták az aggályaikat, miszerint a megújult színvilág szerintük nem tükrözi híven az egyetem hagyományait és értékeit, sőt mindez rombolóan hathat az intézmény hírnevére. Ezért a petíció támogatói arra kérik a rektor, hogy vonja vissza az új, és általuk elhamarkodottnak ítélt döntést, és állítsa vissza a 2021-ben bevezetett arculatot.

Az oldalon korábban a sötétkék és arany színek domináltak, illetve a jól látható helyen volt elhelyezve az egyetemet szimbolizáló holló motívum is. A holló az új arculatban is megjelenik, viszont a szokásos álló forma helyett a madár most repülés közben van feltüntetve.

Az új dizájnnal kapcsolatos bejelentésben az egyetem úgy nyilatkozott, hogy minden változtatást a Corvinus közösségének bevonásával hajtottak végre. Azt is írják, hogy a 2024-ben indult újratervezésben az egyetem összes fontos célcsoportja képviseltette magát, emellett a diákszervezetek képviselői és az egyetem vezetői is látták előzetesen a terveket. Illetve arról is említést tettek, hogy az új arculatban kihangsúlyozott elemekkel már a korábbi dizájnban is találkozni lehetett az egyetem különböző webes felületein.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.