Szerintük nem tükrözi kellőképpen az egyetem hagyományait és értékeit.
Az egyetem öt év után megváltoztatott arculatához új hívószavak is társultak, amik a „frissesség, kíváncsiság és tradíció” kifejezésekkel írják körül az egyetemet.Illetve új, élénkebb színeket vonultat fel, mint a piros, fehér, zöld és a lila.
Ez a váltás azonban nem aratott maradéktalan sikert, ugyanis a „hallgatók, oktatók, öregdiákok és a Budapesti Corvinus Egyetem támogatói” petíciót indítottak a korábbi arculat visszaállításáért, tudta meg a Telex.
A petíciót közvetlenül Bruno van Pottelsberghe-nek, az egyetem rektorának címezték és felsorolták az aggályaikat, miszerint a megújult színvilág szerintük nem tükrözi híven az egyetem hagyományait és értékeit, sőt mindez rombolóan hathat az intézmény hírnevére. Ezért a petíció támogatói arra kérik a rektor, hogy vonja vissza az új, és általuk elhamarkodottnak ítélt döntést, és állítsa vissza a 2021-ben bevezetett arculatot.
Az oldalon korábban a sötétkék és arany színek domináltak, illetve a jól látható helyen volt elhelyezve az egyetemet szimbolizáló holló motívum is. A holló az új arculatban is megjelenik, viszont a szokásos álló forma helyett a madár most repülés közben van feltüntetve.
Az új dizájnnal kapcsolatos bejelentésben az egyetem úgy nyilatkozott, hogy minden változtatást a Corvinus közösségének bevonásával hajtottak végre. Azt is írják, hogy a 2024-ben indult újratervezésben az egyetem összes fontos célcsoportja képviseltette magát, emellett a diákszervezetek képviselői és az egyetem vezetői is látták előzetesen a terveket. Illetve arról is említést tettek, hogy az új arculatban kihangsúlyozott elemekkel már a korábbi dizájnban is találkozni lehetett az egyetem különböző webes felületein.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
