A frissdiplomás pedagógusok közel 42 százaléka 35 év feletti

A 25 éven aluli frissdiplomások aránya ezzel szemben kevesebb mint 10 százalék.

  • Székács Linda

A frissdiplomás pedagógushallgatók 86,4 százaléka nő, 41,6 százalékuk 35 év feletti - világított rá a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-ban készült Frissdiplomás kutatása.

A felmérést összesen 1305 frissdiplomás pedagógus töltötte ki. Nekik mindössze 9,7 százaléka volt 25 éven aluli.

A végzettek

  • 37,7 százaléka 25-30 év közötti,
  • 11 százalékuk 31-35 év közötti,
  • 41,6 százalékuk pedig 35 év feletti.
Családi állapotukat tekintve 48 százalékuk házas, 35,8 százalékuknak pedig már gyereke is van. Mindezekből tehát arra lehet következtetni, hogy 2023-ig a pedagógusképzések a felnőttek körében voltak népszerűek, nem pedig a pályaválasztás előtt álló középiskolások között.
Némi változást hozhat ebben ugyanakkor a béremelés. 2025-től ugyanis a pedagógusbérek a következőképp alakulnak:
  • pályakezdők: bruttó 630 ezer forint
  • pedagógus I. esetén: 653 100 ft- 1 290 800 ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 ft- 1 375 600 ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 ft- 1 654 400 ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 ft-1 781600 ft

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.