Nem jött létre megegyezés, tovább harcol a MOME FRONT

Lejárt a határidő, de a kuratórium nem teljesítette a hallgatók követeléseit így tovább folytatják az autonómiaharcukat.

  • Rodler Lili

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói hétfő délután nyilvános eseményre várták az egyetem fölött álló kuratórium elnökét, Böszörményi-Nagy Gergelyt, de ő nem jelent meg az egyetem Zugligeti úti campusán. Az itt összegyűlt hallgatók és oktatók 100-200 fős csoportja egy úgynevezett „társadalmi szerződést” szeretett volna aláíratni az alapítvány kuratóriumi elnökével, de ez végül nem történt meg – írta a Telex.

 

Népeszava / Huszár Dávid

Ahogy azt a tegnap lejáró visszaszámlálás előtt is összefoglaltuk maga a konfliktus hetekkel ezelőtt kezdődött, amikor kiderült, hogy Koós Pál az egyetem korábbi rektora, a szenátus és más egyetemi testületével szembemenve, saját maga által kiírt pályázatokat érvénytelenített. Az Épített Környezet Tudásközpont vezetői posztjára a szenátus egyöntetű támogatása ellenére nem nevezték ki Kovács Csabát, aki 2017 óta vezette az Építészeti Intézetet. Emellett további három tudásközpont esetében is indoklás nélkül új pályázatokat írtak ki ahelyett, hogy kinevezték volna a korábban nyertes jelölteket.

Ennek következtében jött létre a MOME FRONT, aminek megalakulása után nem sokkal a hallgatók ismertették a négy pontból álló követeléseiket. Ennek egyike Koós rektor felmentése volt, ami február 11-én meg is valósult. A maradék három, hogy

  • a szenátus által meghozott döntéseket a fenntartó maradéktalanul fogadja el,
  • a kuratórium ne gyakoroljon hatalmat az egyetem működése felett,
  • az egyetemi oktatást érintő szervezeti és strukturális átalakításokat csak az egyetem közössége kezdeményezhesse, tervezhesse és fogadhassa el

a visszaszámlálás lejártáig nem teljesült.

A követeléseiket Charta formájában is megfogalmazták. Többek között ennek az aláírására invitálták meg a tegnapi napon Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnököt, ő viszont nem jelent meg a hallgatók által szervezett eseményen.

 

Népeszava / Huszár Dávid

A jelenlévők jó része aláírta “az egyetem polgárságával kötött társadalmi szerződésnek” nevezett dokumentumot, melyet kifüggesztettek a MOME Ground épületének falára - Böszörményi-Nagy aláíratlan példányával együtt.

Ezután vörös festékkel festett MOME feliratok, kézlenyomatok és egyéb rajzok kerültek a falra

„Mivel a kuratórium elnöke nem jelent meg, a szerződés megkötésére tervezett esemény spontán népünnepéllyé alakult. A hallgatók a szerződésnek helyet adó hófehér falfelületet elkezdték kollektív üzenőfallá alakítani. A térfoglalás szimbolikus jelentőségét az adja, hogy a művészeti egyetem 2019-ben átadott campusán az elmúlt években tiltották a falfestést, és jelentősen korlátozták a terek szabad használatát” – írta a hétfő délutáni közleményében a MOME FRONT.

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.