Elindult a visszaszámlálás: pár óra múlva lejár a MOME FRONT követeléseinek teljesítésére kitűzött határidő

Döntő ponthoz érkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak tiltakozása: február 17-én délután lejár az az ultimátum, amelyet a MOME FRONT a kuratórium elnöke felé fogalmazott meg. A hallgatók négy pontban rögzítették követeléseiket, amelyek teljesítését elengedhetetlennek tartják az egyetem autonómiájának visszaállítása érdekében.

Az intézmény hallgatói széles körű figyelmet keltettek kiállásukkal, amelyet az egyetemi vezetés felülről irányított átalakítása ellen indítottak. A mozgalom képviselői, hogy elkerüljék az esetleges retorziókat, nevüket és arcukat vállalás nélkül, a Válasz Online-nak adtak először interjút.

A tiltakozás januárban kezdődött, amikor kiderült, hogy Koós Pál, az egyetem akkori rektora, a szenátus és más egyetemi testületek döntéseivel szembemenve, saját maga által kiírt pályázatokat érvénytelenített. Az Épített Környezet Tudásközpont vezetői posztjára a szenátus egyöntetű támogatása ellenére nem nevezték ki Kovács Csabát, aki 2017 óta vezette az Építészeti Intézetet. Emellett további három tudásközpont esetében is indoklás nélkül új pályázatokat írtak ki ahelyett, hogy kinevezték volna a korábban nyertes jelölteket.

„Koós Pál működése az egyetemen rendszerszintű probléma, nem az ő személye ellen léptünk fel” – fogalmazott a MOME FRONT egyik tagja.

A hallgatói szerveződés első akcióján közel 200 diák vett részt, akik egyórás tapssal akadályozták meg, hogy Koós Pál megszólaljon a hallgatói fórumon. Ezt követően a tiltakozók petícióban foglalták össze követeléseiket, amelyet állításuk szerint már a hallgatók kétharmada is támogatott.

A követelések a következők:

  1. Koós Pál és helyettesei lemondása
  2. A szenátus döntési jogköreinek megerősítése és autonómiájának visszaállítása
  3. A szenátus szerepének megerősítése a rektor és a kuratórium ellensúlyozásában
  4. A szakmai autonómia helyreállítása

A MOME FRONT weboldalán egy visszaszámláló mutatja, mennyi ideje maradt a kuratórium elnökének, Böszörményi-Nagy Gergelynek, hogy teljesítse a diákok követeléseit. Az egyik pont már lekerült a listáról: február 11-én az egyetem szenátusa 27 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta Koós Pál felmentését. A fennmaradó három pont sorsa azonban még kérdéses, a határidő pedig vészesen közeleg.

„Ez választás elé állítja a kuratórium elnökét. Az elmúlt két hétben azt kértük tőle, köteleződjön el a pontjaink teljesítése mellett. Mivel ez nem történt meg, egy utolsó lehetőséget adunk neki, amivel helyreállíthatja a békét”

– fogalmazott a hallgatói mozgalom egyik tagja.

Hogy mi történik, ha Böszörményi-Nagy Gergely nem írja alá a petíciót, arról a hallgatók egyelőre nem árultak el részleteket.

A Válasz Online interjújában arra is kitértek, hogy miért nem fogadták el az egyetemi alapítvány nemrég tett ajánlatát. Ahogyan arról mi is írtunk, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány a hétvégén sajtóközleményben jelentette be egy új közösségi szerződés kidolgozását.

A MOME FRONT azonban már egy nappal korábban társadalmi szerződést ajánlott a kuratórium elnökének, amelyben lehetőséget biztosítottak számára, hogy aláírásával elköteleződjön az egyetemi autonómia mellett. A hallgatók szerint azonban az alapítvány inkább egy saját szerződés tervezetével próbálta elkerülni az érdemi elköteleződést.

„Az egyetem irányelveit az egyetem polgárságának kell meghatároznia. A fenntartótól azt várjuk, hogy hátralépésével tegye lehetővé, hogy ez a munka elkezdődhessen”

– fogalmazták meg álláspontjukat a tiltakozók.

A hallgatók továbbra is tartják magukat követeléseikhez, és bár nem árulták el, milyen lépések következnek, ha a petíciót nem írják alá, annyit elmondtak: szeretnének a meglepetés erejével élni.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.