Az egyetem kész meghallgatni a hallgatók javaslatait, de azokat csak a szenátussal hajlandó megvitatni.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány javaslatot tett az egyetem polgárainak egy új közösségi szerződés megkötésére, amellyel biztosítaná az intézmény békéjét és a megújulás folytatását – írja közleményében az egyetem.
A MOME Alapítvány kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett az egyetem fejlesztése, és az ennek alapját adó Jövő Egyeteme program folytatása mellett. A megkezdett átalakulási folyamat pedig nem fordítható vissza, hiszen az intézmény emiatt kap kiemelkedő támogatást.
Közleményükben azt is megerősítették, hogy az egyetem szakmai irányításáért a szenátus felel, és a nagyobb döntések csak a fenntartóval való megegyezés alapján születhetnek.
A MOME Front által az elmúlt hetekben megfogalmazott követelések kapcsán az alapítvány nyitottságát fejezte ki, de hangsúlyozta, hogy minden vitát a jogszabályok szerint kell rendezni. Készek meghallgatni minden olyan javaslatot, ami az egyetem javát szolgálja, de ezeket a szenátussal fogják megvitatni.
Egy új közösségi szerződést javasolnak, amelyet az egyetem vezetése, szenátusa, hallgatói, érdekképviseletei és fenntartója közösen hoznának létre. A dokumentum rögzítené a MOME megújulásának alapelveit, amit annak demokratikus előkészítése után a vezetés és a fenntartó írna alá. A cél egy mindenki számára elfogadható keretrendszer, amely biztosítja a stabil fejlődést és a kiszámíthatóságot az egyetemi közösség számára. „A tét a MOME jövője” – hangsúlyozza az Alapítvány.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
