Több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken dolgoznak a "közszolgálati egyetemi docensek."
A 444.hu beszámolója szerint szeptembertől földrajz-és természettudomány-környezettan tanárokat is képeznek az NKE új pedagógusképző karán. Ehhez képest a Földrajz és Természettudomány Tanszéken a földrajzszakos oktatók mellett nincsen természettudományos, így felmerülhet a kérdés, hogy a biológiát, kémiát, fizikát ki fogja tanítani a hallgatóknak.
Emellett azonban a portál egy másik érdekességet is észrevett, hogy több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken "közszolgálati docensek" is oktatnak, holott eddig nem létezett a magyar felsőoktatásban.
A lap szerint az NKE új szabályzatában 2024-ben megjelent meg csak az új cím, a „közszolgálati egyetemi docens”, amelyet az egyetem szenátusa olyan oktatóknak adományozhat, akik „országosan elismert szaktekintélyek”. A cím elnyeréséhez nem szükséges egyetemi docensi pozícióval rendelkezni, elegendő a kiemelkedő gyakorlati tapasztalat és a széles körű szakmai elismertség.”
Ez jelentősen eltér a hagyományos egyetemi docensi követelményektől, ahol a doktori fokozat és a felsőoktatási tapasztalat alapfeltétel.
Az NKE tanárképzésein a későbbiekben problémát okozhat, ha a következő években sem vesznek fel "rendes" egyetemi docenseket a tanszékekre. Ugyanis három év múlva meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja, hogy a szak tantárgyfelelőseinek legalább fele tudományos fokozottal rendelkező oktató legyen.
Ha ezt az egyetem nem teljesíti, akkor az adott képzésre nem kaphatja meg az akkreditációt az Oktatási Hivataltól. Ebből kifolyólag az a hallgató, aki egy ilyen szakon végez, annak a diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
