Átlagosan 16 ezer forintot is elkérhetnek, ha az utolsó pillanatra hagyjátok a szakdolgozat bekötését

Tudtátok, hogy akár gerinc aranyozást is kérhettek a bekötött szakdolgozatra?

A magyar egyetemek szakdolgozat-benyújtási követelményei intézményenként és szakonként eltérhetnek. Az elmúlt években egyre többen tértek át az elektronikus beadásra, ami főként a Covidnak köszönhető. Azonban néhány helyen továbbra is kérik a szakdolgozat fizikai formában történő leadását.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 2024/25. tanév őszi félévében kizárólag elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül kérte a szakdolgozatok benyújtását. Ezzel szemben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán - a digitális formátum mellett - két példányban kell benyújtani a végzős hallgatóknak a szakdolgozatot.

Fontos, hogy ne halasszátok a köttetést az utolsó pillanatra

A szakdolgozat beköttetésének költsége több tényezőtől függ, ilyen például a kötés típusa, az elkészítési határidő, a nyomtatás (fekete-fehér vagy színes), valamint az oldalszám.

A hagyományos műbőr borítós kötés ára általában 5000 forinttól kezdődik, ha normál (bolttól függően 1-3 nap) elkészülési idővel kéritek. Időszűkében azonban akár már pár órán belül is megvan a nyomtatás, ennek azonban borsos ára lehet.

Az azonnali kötés a legtöbb helyen átlagosan 8000 ezer forintba kerül. Ehhez hozzá jöhet még pár ezer forint, ha módosítani szeretnétek a sablon kinézeten. Így egy gyors kötésért akár tízezer forintot is otthagyhattok. Nem beszélve arról, ha a szakdolgozatot két példányban kell leadnotok, abban az esetben már 20 ezer forintot is ki kell fizetnetek érte.

Extrákat is kérhettek

Ha időtök, de legfőképp a pénzetek is engedi, akkor kifejezetten egyedi megjelenést is kérhettek. Általában ugyanis a borítónak a színét és textúráját is kiválaszthatjátok. A dombornyomást ízlés szerint ezüst és arany színben, a szöveg nyomtatását pedig prémium minőségű papírra kérhetitek. Számos helyen még gerinc aranyozásra is van lehetőség. A mérnök hallgatók számára pedig hasznos lehet egy műbőr tervrajztartó fül igénylése, amibe a nagy mennyiségű mellékleteket lehet tenni.

 

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.