Kávés, birsalmás és olasz fűszerezésű sört készített a Széchenyi István Egyetem

A palackokra pedig az egyetem egyik hallgatójának grafikája fog felkerülni.

Nem mindennapi ízvilágú söröket alkotott a Széchenyi István Egyetem és a győri bencés perjelség közös tulajdonában lévő Apátúr sörház. Ami pedig még különlegesebbé teszi az italokat, hogy ennek arculatát az intézmény tervezőgrafika szakos hallgatói dolgozták ki.

A végzős tervezőgrafika alap- és mesterszakosoknak a most záruló félévben lehetőségük volt az egyetem és a győri Szent Mór Bencés Perjelség közös tulajdonában lévő Apátúr sörház leendő Campus termékcsaládja arculatának megtervezése.

Horváth Zsolt sörfőzőmester elmondta: ahogy a jó bornak, úgy a jó sörnek is kell a cégér, ezért a design nagyon fontos része az értékesítésnek.

„Kifejezetten előnyös, hogy az egyetem rendelkezik ezzel a szakértelemmel, így a fiatalokat is be tudjuk vonni a termékfejlesztésbe. A hallgatók rendkívül szép, egyedi koncepciókat tettek le az asztalra, és kellemesen megleptek azzal, hogy munkáik kidolgozása során milyen jól reflektáltak az üzemlátogatáson elhangzottakra, sőt még olyanra is, amire legfeljebb csak utaltam. A munkák közül több is nyerhetett volna, nem egy pedig nemcsak sörcímkén, hanem művészeti kiállításon is megállná a helyét” – fejtette ki.

Az új nedűket négyféle változatban tervezi készíteni az Apátúr:

  • a Campus Coffeum egy hosszabb érlelésű, magasabb alkoholtartalmú, kávéval ízesített fekete sör,
  • a Campus Cydonia savanyított, így pezsgős, száraz ízt vesz fel, amit birsalmával egészítenek ki,
  • a Campus Italics olasz,
  • a Campus Vitis pedig szőlős ízesítésű lesz.

A limitált széria arculatára 21 hallgató dolgozta ki a saját tervét, és közülük a legjobbnak a zsűri döntése alapján Turay Nikoletté bizonyult.

Meglepő, de nem ez az egyetlen egyetem, ahol sört főznek. Korábban a BGE hallgatói egy egyetemi óra keretén belül készíthették el saját italukat, amihez meglehetősen érdekes ízkombinációkkal rukkoltak elő:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.