Kék színű és sós - saját sört főztek órán a BGE hallgatói

Nem mindennapi az olyan egyetemi óra, ahol a hallgatók saját sört főzhetnek. A BGE hallgatói izgalmas ízkombinációkkal rukkoltak elő.

A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátói és Idegenforgalmi Karán a hallgatók a „Magyar sörkultúra” című tantárgy keretében a sör történetének megismerése mellett tapasztalati úton is elsajátíthatják a kisüzemi sörfőzés technikáit.

Több hazai egyetemen is találkozhatunk sörfőzéssel kapcsolatos szakokkal és órákkal, azonban a BGE egy nem mindennapi csavart vitt bele a saját kurzusába. A hallgatóknak ugyanis itt a sör alapanyagainak és az elkészítési technológiák megismerése mellett lehetőségük van új, saját receptek megalkotására is, amiket utána meg is főzhetnek.

Az elkészült söröket pedig az egyetem zsűrije bírálja el, és választja ki közülük a legjobbat. Eddig meglehetősen érdekes ízkombinációkkal rukkoltak elő, ugyanis a BGE első söre egy feketebodzás gose, ami amellett, hogy állítólag "izgalmas sós mellékízzel" rendelkezik, még kék színű is. 2024 elejére pedig elkészült a második sörkülönlegessége is az egyetemnek, amely egy "ananászos cold brew coffe milk stout" lett.

A kurzus ötlete Csulak Gergelytől, a BGE KVIK Vendéglátási Tanszék mesteroktatójától származik, aki elmondta, a „projekt célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kisüzemi sörkészítés minden szakaszába, a tervezéstől kezdve egészen az értékesítésig.” A nyertes sörök ugyanis kikerülhetnek a hazai kisüzemi sörök piacára is.

Így a sör megalkotásán túl el kell nevezniük a produktumot, arculatot kell tervezniük hozzá, és kalkulálniuk kell a termék bruttó eladási árát. A kurzus elvégzésével tehát valós, kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek egy termék piacra kerüléséről”

- nyilatkozta az oktató.

Az egyetemnek továbbá célkitűzése, hogy a következő években még több hallgatót vonjanak be a projektbe, és minél izgalmasabb megoldások szülessenek.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.