A héten lejár a jelentkezés a pedagógus hallgatók tanulmányi ösztöndíjára

Több százezer forintot is kaphatnak a hallgatók félévente.

2025. január 19-ig lehet jelentkezni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programra, melynek célja a pedagógus hallgatók tanulmányainak támgatása, és a diploma megszerzése után a képzettségüknek megfelelő állás biztosítása.

Érdemes tudni, hogy a 2024/2025. tanévtől a pályázók köre bővül az osztott tanárképzésben részt vevőkre, az ösztöndíj összegek pedig jelentős mértékben emelkednek.

Mennyi ösztöndíjat kaphatnak a pályázók?

Az ösztöndíj összege első alkalommal a pályázati felhívásban rögzített értékelési pontrendszer szerint, a későbbiekben a tanulmányi eredmény alapján differenciáltan kerül megállapításra. Félévenként kapható támogatások összege hallgatónként:

  • osztatlan/osztott tanárképzés és tanító alapképzés esetén: 500.000/750.000 Ft
  • gyógypedagógia alapképzés esetén: 125.000/250.000/375.000 Ft

Kik jogosultak pályázni?

A pályázat benyújtására azok jogosultak, akik annak benyújtásának időpontjában

  • osztatlan tanárképzésben,
  • osztott tanárképzés egyes szakjain -a pályázat benyújtására jogosító szakokat a pályázati felhívás tartalmazza
  • gyógypedagógia, vagy
  • tanító alapképzési szakos képzésben vesznek részt.

Az ösztöndíj kötelezettségekkel is jár

Az oklevél megszerzését követően a pályázóknak a végzettségüknek és szakképzettségüknek megfelelő pedagógus jogviszonyt kell létesíteni és fenntartani:

  • osztatlan tanárképzés, osztott tanárképzés és tanító alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósítási ideje kétszeresének megfelelő időtartamig,
  • gyógypedagógia alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósításának megfelelő időtartamig.

A pályázó a pályázat benyújtásakor három olyan vármegyét köteles megjelölni, ahol az oklevele megszerzése után pedagógus jogviszonyt kíván létesíteni.

A jelentkezéssel kapcsolatos további információkat itt tudjátok megtekinteni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.