A héten lejár a jelentkezés a pedagógus hallgatók tanulmányi ösztöndíjára

Több százezer forintot is kaphatnak a hallgatók félévente.

2025. január 19-ig lehet jelentkezni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programra, melynek célja a pedagógus hallgatók tanulmányainak támgatása, és a diploma megszerzése után a képzettségüknek megfelelő állás biztosítása.

Érdemes tudni, hogy a 2024/2025. tanévtől a pályázók köre bővül az osztott tanárképzésben részt vevőkre, az ösztöndíj összegek pedig jelentős mértékben emelkednek.

Mennyi ösztöndíjat kaphatnak a pályázók?

Az ösztöndíj összege első alkalommal a pályázati felhívásban rögzített értékelési pontrendszer szerint, a későbbiekben a tanulmányi eredmény alapján differenciáltan kerül megállapításra. Félévenként kapható támogatások összege hallgatónként:

  • osztatlan/osztott tanárképzés és tanító alapképzés esetén: 500.000/750.000 Ft
  • gyógypedagógia alapképzés esetén: 125.000/250.000/375.000 Ft

Kik jogosultak pályázni?

A pályázat benyújtására azok jogosultak, akik annak benyújtásának időpontjában

  • osztatlan tanárképzésben,
  • osztott tanárképzés egyes szakjain -a pályázat benyújtására jogosító szakokat a pályázati felhívás tartalmazza
  • gyógypedagógia, vagy
  • tanító alapképzési szakos képzésben vesznek részt.

Az ösztöndíj kötelezettségekkel is jár

Az oklevél megszerzését követően a pályázóknak a végzettségüknek és szakképzettségüknek megfelelő pedagógus jogviszonyt kell létesíteni és fenntartani:

  • osztatlan tanárképzés, osztott tanárképzés és tanító alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósítási ideje kétszeresének megfelelő időtartamig,
  • gyógypedagógia alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósításának megfelelő időtartamig.

A pályázó a pályázat benyújtásakor három olyan vármegyét köteles megjelölni, ahol az oklevele megszerzése után pedagógus jogviszonyt kíván létesíteni.

A jelentkezéssel kapcsolatos további információkat itt tudjátok megtekinteni.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.