Az MRC-100 kisműhold másfél év után visszatért a földi légkörbe és megsemmisült. A BME már elkészítette az utódját.
Az MRC-100 jelű kisműhold 2025. január 4-én, valamikor a hajnali órákban került 100 km alatti pályamagasságra, ezután bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült, tette közzé a BME. A diákműhold több mint másfél éves küldetése során a földi vezérlő- és vevőállomások segítségével összesen 882.541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített.
A BME előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tv-adók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, e sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 viszont egy ennél is sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt.
Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközeit is a világűrbe vitte.
Az MRC-100 küldetése során sokszor küzdött az űrbéli elemekkel, így részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, totál ionizáló dózisterheléssel. A közlemény szerint összességében a kisműhold jól teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal bővítette a diákműhold-fejlesztő csapat tudástárát. Bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt, a tervezett szerint, rövidebb ideig maradt a pályán, nyilatkozta Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője.
A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.
A tanszék kutatói és hallgatói most már a következő kisméretű űreszközön dolgoznak - ez lesz a HUNITY (NMHH-1), amely várhatóan 2025 4. negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
