Az MRC-100 kisműhold másfél év után visszatért a földi légkörbe és megsemmisült. A BME már elkészítette az utódját.
Az MRC-100 jelű kisműhold 2025. január 4-én, valamikor a hajnali órákban került 100 km alatti pályamagasságra, ezután bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült, tette közzé a BME. A diákműhold több mint másfél éves küldetése során a földi vezérlő- és vevőállomások segítségével összesen 882.541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített.
A BME előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tv-adók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, e sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 viszont egy ennél is sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt.
Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközeit is a világűrbe vitte.
Az MRC-100 küldetése során sokszor küzdött az űrbéli elemekkel, így részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, totál ionizáló dózisterheléssel. A közlemény szerint összességében a kisműhold jól teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal bővítette a diákműhold-fejlesztő csapat tudástárát. Bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt, a tervezett szerint, rövidebb ideig maradt a pályán, nyilatkozta Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője.
A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.
A tanszék kutatói és hallgatói most már a következő kisméretű űreszközön dolgoznak - ez lesz a HUNITY (NMHH-1), amely várhatóan 2025 4. negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
