Tanulást segítő társasjátékot fejlesztett egy magyar egyetemista

A „kígyók és létrák” régi retró játékot alapul véve készített el a társast a hallgató.

Magda Donát, a Széchenyi István Egyetem mérnökinformatika szakos hallgatója SZEsnake néven saját fejlesztésű társasjátékot készített, amely a többi hallgató tanulását segíti.

Az ötlet dr. Kovács Katalintól, az Informatika Tanszék vezetőjétől származik. A társasjáték első változata a mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus szak elsőéveseinek lett kitalálva, de a feladatkártyák változtatásával bármely tudományterület képzéseire átültethető.

 

Dr. Kovács Katalin, a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének vezetője és Magda Donát mérnökinformatikus hallgató
Széchenyi István Egyetem - Adorján András

Az SZEsnake célja segíteni a hallgatók tanulását és a tudásuk visszaellenőrzését, miközben közösséget épít, fejleszti a kommunikációs készségeket, és nem mellesleg szórakoztat is.

„A szakmai alapozó tárgyak könnyebb elsajátítása érdekében kerestem olyan, a fiatalok számára izgalmas oktatási módszert, amellyel könnyebben sajátíthatják el a szükséges ismereteket és a mérnöki gondolkodásmódot. Az egyik hallgatómmal ötleteltünk, aki továbbgondolta az eredeti elképzelést, és arra vállalkozott, hogy az ismert „kígyók és létrák” nevű játék felelevenítésével készít egy oktatási célú társasjátékot. Végül az első egyetemi félév összes szakmai tárgyának tudásanyagából állította össze a feladatkártyákon szereplő kérdéseket" – mesélte az oktató.

A játék alkalmas arra, hogy a feladatkártyák kérdéseinek változtatásával más karok, más szakterületek is alkalmazzák az oktatásban, amelyre „házon belül” már van is érdeklődés.

A hallgató időközben a második változat tervezésének is nekifogott, amely az online térbe helyezi át a játékot, s amellyel a játékosok akár egyénileg is fejleszthetik majd magukat. Bízik benne, hogy ezzel a módszerrel sok társának tud segíteni a felkészülésben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.