Ekkor lesz a téli szünet a nagyobb budapesti egyetemeken a 2024/25-ös tanévben

Az átlagos hétköznapoknál egy kicsit kevésbé mozgalmas, de annál izgalmasabb időszak következik az egyetemisták számára, hiszen hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak. A vizsgák között azonban számos egyetemen tartanak téli szünetet, hiszen se a hallgatók, se a vizsgáztató tanárok nem szeretnének karácsony napján is az egyetem padjaiban ülni és vizsgáztatni. Összeszedtük, mettől meddig tart a pihenőidőszak a nagyobb budapesti egyetemeken.

  • Székács Linda

Bár nem minden egyetem jelöli a tanév rendjében, de azért az érdemes tudni, hogy december 24-27. között azokon az egyetemeken sem vizsgáztatnak, ahol ezt külön nem tüntették fel.

A téli pihenő azonban számos intézményben tovább tart, mint a karácsony néhány napja és január 1-je.

Az

  • Állatorvostudományi Egyetemen 2024. december 23-tól 2025. január 3-ig.
  • Budapesti Corvinus Egyetemen 2024. december 23-tól 2025. január 5-ig.
  • Budapesti Műszaki Egyetemen 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.
  • Óbudai Egyetemen  2024. december 24-től 2025. január 1-ig.
  • Semmelweis Egyetemen 2024. devember 23-tól január 5-ig.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a tanév rendje szerint a vizsgaidőszak december 16-án kezdődik és 2025. január 1-ig tart. A téli szünet időpontját nem jelölték ki, de az ünnepek alatt feltételezhetően itt sem lesznek vizsgák, a két ünnep között viszont előfordulhatnak, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen is.

A vizsgák időpontjait a Neptunban hirdetik majd meg.

Hogy mikor kezdődik és meddig tart a vizsgaidőszak a felsőoktatási intézményekben, arról az alábbi cikkünkben találtok bővebb információt:

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.