Az ajtók minden nap a dolgozók valamilyen személyes vonatkozású üzenetét rejtik a bérekkel kapcsolatban.
„Állítana karácsonyfát a családjának, ha a lucfenyő is a tanársegéd garantált bérének 10-20 százaléka volna?” – olvasható a harmadik ablak mögött, abban az adventi kalendáriumban, amit az ELTE BTK Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) tagjai készítettek a felsőoktatásért felelős miniszternek, Hankó Balázsnak és Varga-Bajusz Veronika államtitkárnak. A mai napi üzenetről még nem került fel poszt a szervezet közösségi oldalára, de a tegnap nyitott ablak tartalma is elgondolkodtató.
A naptárral egyébként az ELTE Bölcsészettudományi karán dolgozó oktatók bérhelyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az ötlet is pont ezért született, mivel a közelmúltban az oktatási miniszter nem foglalkozott igazán komolyan a bérigényeikkel.
Egyébként az első ajtó mögött az állami egyetemek felsőoktatási dolgozóinak bérét lehetett látni. A táblázathoz azt írták: „Béreink feketén-fehéren. Ha legalább a képet szeretnék szebbé tenni, színezzék ki a postán is elküldött színes ceruzával.” A második ablak tartalmát pedig egy 20 éve pályán lévő docens fogalmazta meg. Arról írt, hogy nem gondolta volna, hogy ennyi idő után kevesebbet fog keresni, mint az a kezdő gyakornok tanár, akit ő záróvizsgáztatott.
Az FDSZ egy tagja szerint az elmúlt években az állami egyetemeken az állami bértábla nem változott, a diplomás átlagbérhez képest még a professzori bérek is teljesen lecsúsztak, és a tanársegédek, adjunktusok fizetése a legalapvetőbb szükségletekre sem elegendő, írta meg a 444. Azt is jelezte, hogy már a közoktatásban dolgozó tanárok bére is jóval magasabb, mint az állami egyetemeken oktatóké.
A szakszervezeti tag azt is mondta, hogy míg a kormány az alapítványi egyetemeket ellátta és folyamatosan ellátja a bérek emeléséhez elegendő pénzügyi forrással, addig az ELTE vagy a BME állandó forráshiánnyal küzd. Hankó Balázs a nyilatkozataiban állandóan az alapítványi modellt dicséri, a néhány megmaradt állami bérhelyzetéről sohasem beszél, mintha nem az állam kiemelt feladata és felelőssége lenne ezek működésének biztosítása. Azt is hozzátette, hogy bár a szakszervezettel zajló bértárgyalásokon többször ígérte az államtitkár asszony a béremelést, a jövő évi költségvetésben továbbra sem létható az erre szánt összeg, és nyilvánosan sem hangzik el ezzel kapcsolatos ígéret.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
