Már 3-4 elképzelés is készült a campus hasznosítására, döntés viszont még mindig nem született és az alapítvány pontos tevékenységéről sem lehet sokat tudni.
Az egykor piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemi (PPKE) campus épületei már lassan négy éve üresen állnak, állapotuk folyamatosan romlik, miközben az ingatlanokat kezelő alapítvány bérköltsége az évi 1,5 milliárd forintot is meghaladja– írja a Népszava.
A PPKE piliscsabai campusa egy egyedülálló építészeti és oktatási projektként indult, aminek építkezése a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb egyetemi beruházását jelentette.
A campus azonban a kezdetektől fogva logisztikai és működési kihívásokkal küzdött. A várostól való távolsága, a közlekedési nehézségek, valamint a széttagolt egyetemi struktúra miatt a hallgatói és oktatói igények hosszú távon nem igazán találkoztak az eredeti tervekkel. Így az állam és az egyetem közötti megállapodás részeként 2020-ban a kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a PPKE ingatlanegyüttesére.
A csere óta lassan négy év telt el, de még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi lesz a régi campus sorsa, pedig annak hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült.
A hátrahagyott épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével megalapozott alapítványra bízták, aminek fő feladata a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése lett.
Bár az alapítvány alatt már létrejött két könyv, három konferencia és egy kisebb épület felújítása, a működésének ezenkívül nincs több látható jele. A legtöbb pénz ugyanis nem a tevékenységekre, hanem a bérekre és az egyéb személyi juttatásokra megy el.
A Népszavának adott beszámolók szerint 2022-ben 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása. 2024-ben pedig 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben.
„A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.”
A piliscsabai Pázmány-campus jövőjével kapcsolatban új találgatások jelentek meg, miután a kormány benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az állam az Akadémia ingatlanvagyonának egy részét, köztük 49 épületet, összesen 80 milliárd forintért venné át. Az így megszerzett ingatlanok jövőbeni funkciói bizonytalanok, de már most pletykák keringenek arról, hogy kutatói bázisként nem mindegyik maradna meg.
A Népszava megkeresésére a kormány nem adott konkrét választ arról, hogy a piliscsabai campus esetleg nemzeti tudásközpontként szolgálna-e, csupán annyit közölt, hogy a hasznosításáról még nincs döntés.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
