A Pázmány-campus ingatlankezelő alapítványa négy év alatt 1,6 milliárdot költött a munkavállalóira

Már 3-4 elképzelés is készült a campus hasznosítására, döntés viszont még mindig nem született és az alapítvány pontos tevékenységéről sem lehet sokat tudni.

Az egykor piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemi (PPKE) campus épületei már lassan négy éve üresen állnak, állapotuk folyamatosan romlik, miközben az ingatlanokat kezelő alapítvány bérköltsége az évi 1,5 milliárd forintot is meghaladja– írja a Népszava.

A PPKE piliscsabai campusa egy egyedülálló építészeti és oktatási projektként indult, aminek építkezése a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb egyetemi beruházását jelentette.

A campus azonban a kezdetektől fogva logisztikai és működési kihívásokkal küzdött. A várostól való távolsága, a közlekedési nehézségek, valamint a széttagolt egyetemi struktúra miatt a hallgatói és oktatói igények hosszú távon nem igazán találkoztak az eredeti tervekkel. Így az állam és az egyetem közötti megállapodás részeként 2020-ban a kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a PPKE ingatlanegyüttesére.

A csere óta lassan négy év telt el, de még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi lesz a régi campus sorsa, pedig annak hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült.

A hátrahagyott épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével megalapozott alapítványra bízták, aminek fő feladata a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése lett.

Bár az alapítvány alatt már létrejött két könyv, három konferencia és egy kisebb épület felújítása, a működésének ezenkívül nincs több látható jele. A legtöbb pénz ugyanis nem a tevékenységekre, hanem a bérekre és az egyéb személyi juttatásokra megy el.

A Népszavának adott beszámolók szerint 2022-ben 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása. 2024-ben pedig 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben.

„A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.”

A piliscsabai Pázmány-campus jövőjével kapcsolatban új találgatások jelentek meg, miután a kormány benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az állam az Akadémia ingatlanvagyonának egy részét, köztük 49 épületet, összesen 80 milliárd forintért venné át. Az így megszerzett ingatlanok jövőbeni funkciói bizonytalanok, de már most pletykák keringenek arról, hogy kutatói bázisként nem mindegyik maradna meg.

A Népszava megkeresésére a kormány nem adott konkrét választ arról, hogy a piliscsabai campus esetleg nemzeti tudásközpontként szolgálna-e, csupán annyit közölt, hogy a hasznosításáról még nincs döntés.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.