Tiltakoznak a kutatók: benyújtották a kutatóhálózat átalakításáról szóló javaslatot

Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.

Kedd este benyújtották az Országgyűlésnek HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló javaslatot. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-posztban osztotta meg véleményét az üggyel kapcsolatban:

„szégyenletesnek tartja, hogy Hankó Balázs és Semjén Zsolt anélkül nyújtotta be a kutatóhálózat teljes átalakítását célzó törvényjavaslatot, hogy a szövegről a kutatókkal egyeztetett volna.”

A törvényjavaslatról múlt hét csütörtökön tárgyaltak az érintett kutatóközpontok főigazgatóival. Az ADF már korábban leszögezte, hogy a főigazgatók testülete a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról nincs joga dönteni, valamint a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek.

„Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni.”

- olvasható az ADF bejegyzésében, akik követelik, hogy egészen addig ne fogadjanak el új törvényt a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását.

Valamint azt is el akarják érni, hogy „a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben.”

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.