Bekeményít Hollandia, 2025-től jóval kevesebb angol nyelvű egyetemi szakot indíthatnak

Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.

  • Székács Linda

A héten mutatta be az angol nyelvű egyetemi képzések csökkentésére vonatkozó javaslatát Eppo Bruins holland oktatási miniszter - számolt be róla az Erudera.

Ahogy arról az Eduline-on már többször is írtunk, Hollandia az egyik legnépszerűbb célország a külföldi egyetemre készülő magyar egyetemisták körében. Az Engame Akadémia 2024-es felmérése szerint a 2023/24-es tanévben mintegy 2926 magyar hallgató tanult az ország valamelyik egyetemén. Ausztria és Németország után tehát Hollandia a harmadik legnépszerűbb célország a magyar diákok számára, és a legnépszerűbb azok közül az országok közül, ahol angol nyelven végezhetik az egyetemi képzésüket.

Az ország azonban nem csupán a magyar hallgatók körében népszerű, hanem nemzetközileg is. A népszerűsége az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta ugrott meg, mivel itt továbbra is olcsón érhetők el angol nyelvű képzések.

A külföldi hallgatók magas számával azonban az ország nehezen birkózik meg. Még magasabbak lettek a Hollandiában egyébként is extrém lakásárak és bérleti díjak, a holland hallgatók pedig az előadótermek zsúfoltságára is panaszkodtak.

A helyzet megoldására a holland kormány most azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, hogy 2025-től az egyetemeken indított szakok kétharmadának holland nyelvű képzésnek kell lennie. Korábban az angol és holland nyelvű képzések aránya körülbelül 50-50 százalék volt.

A Nuffic adataira hivatkozva az Erudera egyébként azt írja; a külföldi hallgatók száma a 2023/24-es tanévben meghaladdta a 128 ezret az országban. Ez a felsőoktatásban résztvevő diákok körülbelül 16 százaléka.

A legtöbb egyetemista Németországból (21 362), Olaszországból (8227) és Romániából (7420) érkezett az országba.

A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.