Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.
A héten mutatta be az angol nyelvű egyetemi képzések csökkentésére vonatkozó javaslatát Eppo Bruins holland oktatási miniszter - számolt be róla az Erudera.
Ahogy arról az Eduline-on már többször is írtunk, Hollandia az egyik legnépszerűbb célország a külföldi egyetemre készülő magyar egyetemisták körében. Az Engame Akadémia 2024-es felmérése szerint a 2023/24-es tanévben mintegy 2926 magyar hallgató tanult az ország valamelyik egyetemén. Ausztria és Németország után tehát Hollandia a harmadik legnépszerűbb célország a magyar diákok számára, és a legnépszerűbb azok közül az országok közül, ahol angol nyelven végezhetik az egyetemi képzésüket.
Az ország azonban nem csupán a magyar hallgatók körében népszerű, hanem nemzetközileg is. A népszerűsége az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta ugrott meg, mivel itt továbbra is olcsón érhetők el angol nyelvű képzések.
A külföldi hallgatók magas számával azonban az ország nehezen birkózik meg. Még magasabbak lettek a Hollandiában egyébként is extrém lakásárak és bérleti díjak, a holland hallgatók pedig az előadótermek zsúfoltságára is panaszkodtak.
A helyzet megoldására a holland kormány most azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, hogy 2025-től az egyetemeken indított szakok kétharmadának holland nyelvű képzésnek kell lennie. Korábban az angol és holland nyelvű képzések aránya körülbelül 50-50 százalék volt.
A Nuffic adataira hivatkozva az Erudera egyébként azt írja; a külföldi hallgatók száma a 2023/24-es tanévben meghaladdta a 128 ezret az országban. Ez a felsőoktatásban résztvevő diákok körülbelül 16 százaléka.
A legtöbb egyetemista Németországból (21 362), Olaszországból (8227) és Romániából (7420) érkezett az országba.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
