Tiltakoznak a kutatók: benyújtották a kutatóhálózat átalakításáról szóló javaslatot

Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.

Kedd este benyújtották az Országgyűlésnek HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló javaslatot. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-posztban osztotta meg véleményét az üggyel kapcsolatban:

„szégyenletesnek tartja, hogy Hankó Balázs és Semjén Zsolt anélkül nyújtotta be a kutatóhálózat teljes átalakítását célzó törvényjavaslatot, hogy a szövegről a kutatókkal egyeztetett volna.”

A törvényjavaslatról múlt hét csütörtökön tárgyaltak az érintett kutatóközpontok főigazgatóival. Az ADF már korábban leszögezte, hogy a főigazgatók testülete a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról nincs joga dönteni, valamint a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek.

„Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni.”

- olvasható az ADF bejegyzésében, akik követelik, hogy egészen addig ne fogadjanak el új törvényt a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását.

Valamint azt is el akarják érni, hogy „a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.