Tarol Hollandia a külföldre készülő magyar egyetemisták körében, ezek a legnépszerűbb egyetemek

A 2023/24-es tanévben 2926 magyar egyetemista tanult Hollandiában, ami jövőre szinte teljesen biztos, hogy Ausztria után a második legnépszerűbb célország lesz.

  • Székács Linda

A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a becslések szerint a 2023/24-es tanévre meghaladta a 17 500-at – írja a november 13-án nyilvánosságra hozott felmérésében az Engame Akadémia.

Az alternatív oktatási szervezet idén 7. alkalommal állította össze a statisztikáját a külföldön tanuló magyar egyetemistákról a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva.

Ezek alapján az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz hasonlóan idén is

  • Ausztria (3862 fő)
  • Németország (2986 fő)
  • Hollandia (2926 fő)
  • Dánia (1263 fő) és
  • az Egyesült Királyság (1154 fő).

Az Egyesült Királyság helyett Hollandiába mennek

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Egyesült Királyság népszerűsége az elmúlt 3-4 évben több mint a felére esett vissza. Míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a 2023/24-es tanévben már csak 1154 fő.

Ennek oka a Brexit, azon belül is a jelentősen magasabb összegű tandíjak, hogy a diákoknak tanulói vízumra van szüksége és hogy már nem vehetnek fel diákhitelt a tanulmányaik finanszírozására sem az Egyesült Királyságban, sem pedig Magyarországon.

Emiatt jelentősen megnőtt Hollandia népszerűsége, mivel a nem angol anyanyelvű országok között itt a legszélesebb és legszínvonalasabb az angol nyelvű képzéskínálat. Ráadásul itt található a világ számos topegyeteme is.

„Tapasztalataink szerint a holland felsőoktatás mára elérte azt az ismertségi szintet az EU-s diákok körében, amelyet korábban az Egyesült Királyság élvezett a Brexit előtt. Az elmúlt években olyan sok magyar diák választotta Hollandiát, hogy az információk könnyen hozzáférhetővé váltak, és a legtöbb diák talál ismerőst, aki már tanult ott. Ez nemcsak megkönnyíti azok életét, akik Hollandiában szeretnének tanulni, hanem egy öngerjesztő folyamatot is elindít, amely tovább növeli a jelentkezők számát” – írják.

Ezek a legnépszerűbb egyetemek

Hogy mennyire népszerű Hollandia az abból is látszik, hogy az Engame Akadémia 2024-es tanévben érettségizett 78 diákja közül 41-en Hollandiában kezdték meg a tanulmányaikat.

A legnépszerűbb egyetemek a

  • Maastricht University (24)
  • Tilburg University (24)
  • University of Amsterdam (15)
  • Erasmus University Rotterdam (14)
  • Leiden University (14)
  • University of Groningen (12)
  • NHL Stenden University of Applied Sciences (11)
  • The Hague University of Applied Sciences (11)
  • Utrecht University (11)
  • Vrije Universiteit Amsterdam (10)

A legtöbben (19) valamilyen üzleti képzést választottak, amit az interdiszciplináris tanulmányok, az informatikai, mérnöki, tudományos és design képzések követtek, majd a nemzetközi tanulmányok.

Szigoríthat Hollandia

Hollandia népszerűsége az elmúlt években nem csupán a magyar hallgatók körében nőtt meg, de nemzetközi szinten is. Ez azonban nincs jó hatással az országban egyébként is problémás ingatlanpiacra, a holland egyetemisták pedig Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatásvezetője szerint azt is sérelmezik, hogy egyre zsúfoltabbak az előadótermek, ami miatt kevésbé van lehetőség kiscsoportos órákra.

Emiatt a holland egyetemek szövetsége még februárban kérelmezte, hogy a felsőoktatási intézmények csökkentsék az angol nyelvű képzések számát, 2022-ben pedig a parlament olyan indítványt szavazott meg, amiben felszólította a kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézmények külföldi diáktoborzásait. Emiatt egyes intézményekben már korlátozták a felvehető külföldi diákok számát.

2025-ben feltehetően további korlátozások várhatóak, elsősorban az angol nyelven elérhető képzések csökkentése.

A témáról bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.