Tarol Hollandia a külföldre készülő magyar egyetemisták körében, ezek a legnépszerűbb egyetemek

A 2023/24-es tanévben 2926 magyar egyetemista tanult Hollandiában, ami jövőre szinte teljesen biztos, hogy Ausztria után a második legnépszerűbb célország lesz.

  • Székács Linda

A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a becslések szerint a 2023/24-es tanévre meghaladta a 17 500-at – írja a november 13-án nyilvánosságra hozott felmérésében az Engame Akadémia.

Az alternatív oktatási szervezet idén 7. alkalommal állította össze a statisztikáját a külföldön tanuló magyar egyetemistákról a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva.

Ezek alapján az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz hasonlóan idén is

  • Ausztria (3862 fő)
  • Németország (2986 fő)
  • Hollandia (2926 fő)
  • Dánia (1263 fő) és
  • az Egyesült Királyság (1154 fő).

Az Egyesült Királyság helyett Hollandiába mennek

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Egyesült Királyság népszerűsége az elmúlt 3-4 évben több mint a felére esett vissza. Míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a 2023/24-es tanévben már csak 1154 fő.

Ennek oka a Brexit, azon belül is a jelentősen magasabb összegű tandíjak, hogy a diákoknak tanulói vízumra van szüksége és hogy már nem vehetnek fel diákhitelt a tanulmányaik finanszírozására sem az Egyesült Királyságban, sem pedig Magyarországon.

Emiatt jelentősen megnőtt Hollandia népszerűsége, mivel a nem angol anyanyelvű országok között itt a legszélesebb és legszínvonalasabb az angol nyelvű képzéskínálat. Ráadásul itt található a világ számos topegyeteme is.

„Tapasztalataink szerint a holland felsőoktatás mára elérte azt az ismertségi szintet az EU-s diákok körében, amelyet korábban az Egyesült Királyság élvezett a Brexit előtt. Az elmúlt években olyan sok magyar diák választotta Hollandiát, hogy az információk könnyen hozzáférhetővé váltak, és a legtöbb diák talál ismerőst, aki már tanult ott. Ez nemcsak megkönnyíti azok életét, akik Hollandiában szeretnének tanulni, hanem egy öngerjesztő folyamatot is elindít, amely tovább növeli a jelentkezők számát” – írják.

Ezek a legnépszerűbb egyetemek

Hogy mennyire népszerű Hollandia az abból is látszik, hogy az Engame Akadémia 2024-es tanévben érettségizett 78 diákja közül 41-en Hollandiában kezdték meg a tanulmányaikat.

A legnépszerűbb egyetemek a

  • Maastricht University (24)
  • Tilburg University (24)
  • University of Amsterdam (15)
  • Erasmus University Rotterdam (14)
  • Leiden University (14)
  • University of Groningen (12)
  • NHL Stenden University of Applied Sciences (11)
  • The Hague University of Applied Sciences (11)
  • Utrecht University (11)
  • Vrije Universiteit Amsterdam (10)

A legtöbben (19) valamilyen üzleti képzést választottak, amit az interdiszciplináris tanulmányok, az informatikai, mérnöki, tudományos és design képzések követtek, majd a nemzetközi tanulmányok.

Szigoríthat Hollandia

Hollandia népszerűsége az elmúlt években nem csupán a magyar hallgatók körében nőtt meg, de nemzetközi szinten is. Ez azonban nincs jó hatással az országban egyébként is problémás ingatlanpiacra, a holland egyetemisták pedig Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatásvezetője szerint azt is sérelmezik, hogy egyre zsúfoltabbak az előadótermek, ami miatt kevésbé van lehetőség kiscsoportos órákra.

Emiatt a holland egyetemek szövetsége még februárban kérelmezte, hogy a felsőoktatási intézmények csökkentsék az angol nyelvű képzések számát, 2022-ben pedig a parlament olyan indítványt szavazott meg, amiben felszólította a kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézmények külföldi diáktoborzásait. Emiatt egyes intézményekben már korlátozták a felvehető külföldi diákok számát.

2025-ben feltehetően további korlátozások várhatóak, elsősorban az angol nyelven elérhető képzések csökkentése.

A témáról bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.