Közel 70 ezerrel több a kollégiumi jelentkező, mint amennyi férőhely van ma Magyarországon

A kulturális és innovációs miniszter szerint férőhelybővítésre van szükség az egyetemi városokban.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint a végső döntést követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – írja az MTI.

Szerdán a TV2 reggeli adásában a miniszter kitért a kollégiumi túljelentkezés problémájára. Elmondása szerint

"országosan valamivel több mint 46 ezer hely van, de idén is közel 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre."

Ennek okán Budapesten és a vidéki egyetemi városokban férőhelybővítésre van szükség. A fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma - jelezte a miniszter.

Majd azt is hozzátette, hogy a budapesti diákváros megépítésére ideális hely lenne a IX. kerületi barnamezős terület, ahol minimum 12 ezer, de akár 20 ezer férőhelyet is ki tudnak alakítani.

A végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek", amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és minél hamarabbi családalapítását segítenék.

A megvalósítás érdekében jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz pedig külső forrást is próbálnak bevonni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.