A legjobb 150 közé került a Műegyetem építőmérnök képzése az ARWU friss rangsorában

A BME öt részrangsorban is jó helyezést ért el.

  • Székács Linda

A 101-150. helyre sorolták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnök képzését az Academic Ranking of World Universities (ARWU) frissen publikált részrangsorában.

A november 11-én publikált szakterületi rangsor összeállításakor figyelembe vették

  • az egyes szakterületek legidézettebb (Q1-es) folyóirataiban megjelent tudományos cikkek számát,
  • azok idézettségét,
  • a külföldi társszerzőkkel közösen kiadott publikációk arányát,
  • a legnagyobb presztízsű folyóiratokban és konferenciákon bemutatott tudományos közleményeket,
  • a nemzetközi együttműködéseket és a kutatások minőségét,

de számított a jelentős díjakkal elismert oktatók, kutatók száma is.

Az ARWU építőmérnöki szakterületi részrangsorában a világ mintegy háromszáz egyetemének képzését rangsorolták. A listába mindössze egy magyar intézményként a Budapesti Műszaki Egyetem került az előkelő 101-150. helyen.

A BME egyébként más szakterületi részrangsorokban is jól szerepelt. A gépészmérnöki részrangsorban a 301-400. helyen, az anyag- és műszaki tudományok terén a 401-500. helyen, a matematikai rangsorban a 401-500. helyen, a kémiai részrangsorban pedig a 201-300. helyen végzett.

A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.