A legjobb 150 közé került a Műegyetem építőmérnök képzése az ARWU friss rangsorában

A BME öt részrangsorban is jó helyezést ért el.

  • Székács Linda

A 101-150. helyre sorolták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnök képzését az Academic Ranking of World Universities (ARWU) frissen publikált részrangsorában.

A november 11-én publikált szakterületi rangsor összeállításakor figyelembe vették

  • az egyes szakterületek legidézettebb (Q1-es) folyóirataiban megjelent tudományos cikkek számát,
  • azok idézettségét,
  • a külföldi társszerzőkkel közösen kiadott publikációk arányát,
  • a legnagyobb presztízsű folyóiratokban és konferenciákon bemutatott tudományos közleményeket,
  • a nemzetközi együttműködéseket és a kutatások minőségét,

de számított a jelentős díjakkal elismert oktatók, kutatók száma is.

Az ARWU építőmérnöki szakterületi részrangsorában a világ mintegy háromszáz egyetemének képzését rangsorolták. A listába mindössze egy magyar intézményként a Budapesti Műszaki Egyetem került az előkelő 101-150. helyen.

A BME egyébként más szakterületi részrangsorokban is jól szerepelt. A gépészmérnöki részrangsorban a 301-400. helyen, az anyag- és műszaki tudományok terén a 401-500. helyen, a matematikai rangsorban a 401-500. helyen, a kémiai részrangsorban pedig a 201-300. helyen végzett.

A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.