Mutatjuk, melyik országból érkezik a legtöbb külföldi hallgató Magyarországra

Átlépte a 40 ezret a magyar egyetemeken tanuló külföldi hallgatók száma.

A KSH friss statisztikái szerint mintegy 43 ezer külföldi diák tanult valamelyik magyar egyetemen tavaly. A legtöbben Németországból és Romániából érkeztek, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Kína állhatott fel, hiszen körülbelül 2500 kínai diák járt valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe 2023-ban. Sok hallgató jött még Iránból, Indiából és Pakisztánból is.

A top10 küldőország a következőképpen alakult:

  1. Németország: 3 383 fő
  2. Románia: 3 067 fő
  3. Kína: 2 492 fő
  4. Irán: 2 205 fő
  5. Szerbia: 1 960 fő
  6. Szlovákia: 1 776 fő
  7. Ukrajna: 1 246 fő
  8. Pakisztán: 1 133 fő
  9. India: 1 127 fő
  10. Nigéria: 1 098 fő

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a külföldi hallgatók közül legtöbben az egészségügy, szociális gondoskodás képzési területen tanulnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.