Mutatjuk, melyik országból érkezik a legtöbb külföldi hallgató Magyarországra

Átlépte a 40 ezret a magyar egyetemeken tanuló külföldi hallgatók száma.

A KSH friss statisztikái szerint mintegy 43 ezer külföldi diák tanult valamelyik magyar egyetemen tavaly. A legtöbben Németországból és Romániából érkeztek, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Kína állhatott fel, hiszen körülbelül 2500 kínai diák járt valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe 2023-ban. Sok hallgató jött még Iránból, Indiából és Pakisztánból is.

A top10 küldőország a következőképpen alakult:

  1. Németország: 3 383 fő
  2. Románia: 3 067 fő
  3. Kína: 2 492 fő
  4. Irán: 2 205 fő
  5. Szerbia: 1 960 fő
  6. Szlovákia: 1 776 fő
  7. Ukrajna: 1 246 fő
  8. Pakisztán: 1 133 fő
  9. India: 1 127 fő
  10. Nigéria: 1 098 fő

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a külföldi hallgatók közül legtöbben az egészségügy, szociális gondoskodás képzési területen tanulnak.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde