Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Akkor is jelentkezhettek mesterre, ha az alapszakon más tanulmányokat folytattatok. Mutatjuk, milyen esetben nyerhettek felvételt.
A kreditrendszerben a tantárgyakhoz meghatározott kreditértékek tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy egy-egy tantárgy mennyi munkát, óraszámot vagy tanulási terhelést jelent. Amikor egy hallgató új szakot kezd, az új intézmény kreditelismeréssel ismerheti el a korábban teljesített tárgyakat, ha azok hasonlóak a kínált tantárgyakhoz.
Magyarországon a mesterképzésre való felvételiben fontos szerepet játszik a kreditelismerés.
Különösen akkor, ha a jelentkező korábbi tanulmányai eltérő képzési területen zajlottak, mint a választott mesterképzés. A rendszer lényege, hogy a hallgató korábbi alapképzésében szerzett ismereteit részben vagy egészben elismerjék, ezzel megkönnyítve a továbbtanulását.
Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:
Ha nem számítják be a teljes kreditértéket, akkor a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.
Ha csak az előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor is felvételt nyerhettek, de a szükséges és a minimális kreditszám különbözetét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznetek.
Ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem nyerhettek besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra.
Mivel a kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért bővebb információkat attól az intézménytől lehet kérni, ahova felvételizni szeretnétek.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.