Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Akkor is jelentkezhettek mesterre, ha az alapszakon más tanulmányokat folytattatok. Mutatjuk, milyen esetben nyerhettek felvételt.
A kreditrendszerben a tantárgyakhoz meghatározott kreditértékek tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy egy-egy tantárgy mennyi munkát, óraszámot vagy tanulási terhelést jelent. Amikor egy hallgató új szakot kezd, az új intézmény kreditelismeréssel ismerheti el a korábban teljesített tárgyakat, ha azok hasonlóak a kínált tantárgyakhoz.
Magyarországon a mesterképzésre való felvételiben fontos szerepet játszik a kreditelismerés.
Különösen akkor, ha a jelentkező korábbi tanulmányai eltérő képzési területen zajlottak, mint a választott mesterképzés. A rendszer lényege, hogy a hallgató korábbi alapképzésében szerzett ismereteit részben vagy egészben elismerjék, ezzel megkönnyítve a továbbtanulását.
Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:
Ha nem számítják be a teljes kreditértéket, akkor a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.
Ha csak az előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor is felvételt nyerhettek, de a szükséges és a minimális kreditszám különbözetét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznetek.
Ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem nyerhettek besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra.
Mivel a kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért bővebb információkat attól az intézménytől lehet kérni, ahova felvételizni szeretnétek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.