A probléma mögött a jelentkezési oldal hibája állt, amit csak idén vettek észre. A történtekről a Károli Gáspár Református Egyetem levélben tájékoztatta az érintetteket.
A Telex cikkéből kiderült, hogy a JLPT (Japanese-Language Proficiency Test) az egyetlen nemzetközileg is akkreditált japán nyelvvizsga, így gyakorlatilag megkerülhetetlen. Bárhol a világon, ahol szükséges a japán nyelvvizsga, legyen szó egyetemi tanulmányok végzéséről, vagy munkáról, kötelező letenni.
Félévente minden országban egyszerre, egységes rendszer szerint tartják meg a nyelvvizsgát a Japán Alapítvány szervezésében, amit itthon a Károli Egyetemen bonyolítanak le.
A Telex részére továbbított levélből kiderül, hogy a probléma 2022 július 20-a, a honlap üzembelépése óta fennált, de csak idén augusztusban észlelték. A felismerés után még három napot működött a honlap, majd augusztus 29-én leállították.
A levél szerint a hiba miatt az érintettek szinte minden személyes adata jogosulatlanul hozzáférhetővé vált, így
„Tájékoztatjuk, hogy az incidens bejelentésre kerül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére” – írta meg az érintetteknek az egyetem. Pontos számot azonban nem közölnek, hogy hány emberről is van szó, akik biztosan érintettek.
Az oldal jelenleg sem működőképes, a Telex cikke szerint – és az Eduline szerkesztősége is tanúsíthatja – a weblap a felkeresésre hibaüzenetet ír ki és jelzi, hogy karbantartás miatt nem üzemel.
„Az augusztus végi lekapcsolás óta azonban biztosan volt olyan, hogy elérhető volt: ahogy az Internet Archive adatbázisában látszik szeptember 18-án biztosan működött” – írja a Telex.
A honlapon akkor azt tüntették fel, hogy az eredetileg augusztus 30-ig tartó jelentkezési időszakot egy váratlan technikai probléma miatt akadályozva volt két napig, ezért így kitolják az időpontot szeptember 1. éjfélig. A váratlan technikai hiba miatti leállás pedig egybeesik az adatvédelmi incidens miatti lekapcsolással.
Az ügy kapcsán a Telex kereste a Károli Egyetemet, mint adatfeldolgozót, hogy bővebb információt kapjanak az ügyről.
„A hatályos jogszabályok szerint megtettük a szükséges bejelentéseket, jelenleg NAIH vizsgálat van folyamatban az ügyben. Jelenlegi ismereteink szerint valószínűleg csak a bejelentő fért hozzá a személyes adatokhoz.” – adta válaszul az intézmény.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
