Magyarrá alakítható külföldi diákhitellel csábítaná haza a kormány a külföldön élő magyar diplomásokat

10 millió forintig előtörlesztenék a külföldi hiteltartozást.

  • Eduline/MTI

"A kormány kiemelt célja a külföldön élő diplomás fiatalok hazatérésének támogatása. Ezért egy olyan jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése kezdődik meg pénteken, amely lehetőséget biztosíthat az EGT államokban, valamint az Egyesült Királyságban felsőoktatási képzésben résztvevők számára, hogy a tanulmányaik alatt felvett hiteleiket itthon kiváltsák, kedvezményes magyar diákhitellé alakítsák" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A tervezet értelmében a külföldön élő diplomás magyar fiatalok önkéntes módon 2025. január 1-jétől élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A közlemény szerint a Diákhitel Központ köteles minden – ezt igénylő – külföldön diplomát szerző és azt követően Magyarországon munkát vállaló fiatal számára a külföldi hiteltartozását maximum 10 millió forint erejéig előtörleszteni, amely által az előtörlesztett hitel kedvezményes magyar diákhitellé alakulna át.

A külföldi képzés díjára felhasznált hitelt a kamattámogatott, vagyis az ügyfelek számára kamatmentes Diákhitel 2-vel, a szabad felhasználású hitelt a jelenleg 7,99 százalékos kamatú Diákhitel 1 termékkel lehet kiváltani.

Kiváltás esetén a diákhitelhez kapcsolódó kedvezményeket is igénybe vehetik a hazatérni vágyó fiatalok. Ebbe beletartozik a gyermekvállaláshoz kapcsolódó tartozás elengedése, a törlesztés szüneteltetése és a munkáltatók által nyújtható és a Diákhitel 2 törlesztésére fordítható adó- és járulékmentes támogatást is.

"A tervezet célja a külföldön diplomát szerző és diákhitellel rendelkező magyar állampolgárok magyarországi munkavállalásának ösztönzése, hogy a fiatalok a külföldön megszerzett tudást és tapasztalatot itthon, hazájuk javára hasznosítsák és Magyarországon alapítsanak családot" - áll a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.