A jelenségre első sorban az amerikai egyetemisták körében lettek figyelmesek, de a helyzet globálisan is fenn áll. A videómegosztók, az összefoglaló generálók és a ChatGPT világában a diákok nem feltétlenül érzik szükségét a szakirodalmak végig olvasásának.
„Ava Wherley szeret olvasni – főleg thrillereket. De ha az iskola számára kell olvasni, az más tészta. Wherley most másodéves biológia szakos a Floridai Egyetemen, és egy héten legalább olvasmányonként 100 oldalnyit kap 3 különböző tantárgyból” – kezdi az Inside Higher Ed cikke, aztán kitér arra is, hogy Anna You Tube-on szereti inkább megnézni azt, amit a szakirodalomból kiolvasni. Számára efektívebb ez a módszer, mivel jobban megjegyzi az ismeretanyagot, ha kép és hang is társul hozzá.
Nem Ava az egyetlen, aki hasonlóan van a kiosztott kötelezően elolvasandó anyagokkal. Akár a Floridai Egyetem hallgatóit, akár európai egyetemekét nézzük, sok esetben használnak a diákok összefoglalásra alkalmas programokat, amikkel jelentősen lerövidíthetik az anyagot és mégis benne marad a szükséges, tömör információ. Ezt sok esetben azért alkalmazzák, mert azt az olvasási időt más, akár számukra fontosabbnak ítélt, tevékenységgel is tölthetik. Van, aki a tanulmányai mellett heti 20 órában dolgozik és ezen felül még plusz közösségi feladatokat is vállal, így a számára kevésbé fontosnak ítélt irodalmat vagy nem olvassa el, vagy háttérzajként videó megosztón vagy hangos könyvben beteszi, amíg otthon dolgozik.
A Z generáció olvasási szokásai
A The Chronical of Higher Education egy nemrég megjelent podcastjában is ennek a témának egy hasonló aspektusáról tárgyalt. Azt a kérdéskört járták körbe, hogy a Z generáció olvasásái szokásai tényleg csődöt jelentettek-e. A professzorok arról számolnak be, hogy a diákok felkészületlenül érkeznek a felsőoktatási rendszerekbe, képtelenek hosszabb anyagok elolvasására, és ez aggasztó lehet az akadémiai jövőjükre nézve.
Az anyagok végig olvasásának, viszont nem a lustaság az oka. Egyszerűen az okos eszközök megjelenése óta az aktív figyelem ideje lekorlátozódott és a diákok képtelenek 5 oldalnál hosszabb anyagokat elolvasni. „A szakszövegek olvasása egy ingerszegény folyamat és a Z generációnak folyamatosan pörgő tartalomra van szüksége” – fogalmazta meg Beth McMurtrie a The Chronical of Higher Education vezető újságírója. McMurtrie azt is hozzá tette, hogy ez nem egy egyedülálló fenomén, a korábbi években is tapasztalhatóak voltak változások, csak a technológia fejlődésével felgyorsult a folyamat és az emberi agy befogadóképessége is változik.
Lehetséges jövő?
Mivel a folyamat nem könnyen visszafordítható, ezért mind a Chronical podcastjában felhozott professzorok véleményei, mind pedig az Inside Higher Ed-ben megszólaltatott tanárok azt mondják, hogy nekünk kell haladni a korral. Alkalmazni kell az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket, és megtanítani a diákokat arra, hogy hogyan tudják a szükséges és helyes információt kisajtolni a programokból.
Bár Magyarországon az egyetemi oktatáshoz szükséges tudományos szövegek végig olvasási szokásairól nincs pontos adat, arról viszont lehet tudni, hogy egyre több könyvet vesznek a kezükbe a fiatalok, mégha ez igazából szórakoztató irodalom is. Illetve arról is van tudomásunk, hogy az, amikor egyetemi feladatoknál a Corvinus Egyetemen használhatták a diákok a mesterséges intelligencia segítségét. Jelenleg gyerekcipőben jár az MI bevezetése az egyetemi órákra, de nem lehetetlen, hogy a jövőben már aktív része lehet majd a feladatok elvégzésének.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
