Az egyetemisták többsége több lábon áll. Nem mindannyian számíthatnak anyagi segítségre otthonról.
A nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgatók 34 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként dolgozik - derül ki a CIB Bank friss, 18-25 év közötti egyetemistákat vizsgáló repreneztatív felméréséből.
A kutatás során a bank arra volt kíváncsi, hogy a magyar egyetemisták honnan, hogyan teremtik elő a megélhetésük költségeit.
A válaszokból kiderült, hogy a diákok többsége több lábon áll:
Míg Budapesten az átlagnál magasabb, 50 százalék fölötti a rendszeres munkavállalók aránya az egyetemisták körében, vidéken inkább az alkalmi munkák népszerűek.
Mekkora összegű támogatást kapnak otthonról?
Ha nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől - írja a közleményében a CIB Bank.
A felmérés eredményei szerint a magyar egyetemisták 18 százaléka egyáltalán nem, 14 százalékuk csak alkalmanként kap otthonról anyagi segítséget. A válaszadók 34 százaléka havi 50 ezer forintnál kevesebb anyagi támogatást kap a szülőktől, míg 100 ezer forint feletti összegről a válaszadók mindössze 9 százaléka nyilatkozott.
"A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról" - szerepel a közleményben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
