Az egyetemisták 18 százaléka soha, 14 százaléka csak alkalmanként kap anyagi segítséget otthonról

Az egyetemisták többsége több lábon áll. Nem mindannyian számíthatnak anyagi segítségre otthonról.

  • Székács Linda

A nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgatók 34 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként dolgozik - derül ki a CIB Bank friss, 18-25 év közötti egyetemistákat vizsgáló repreneztatív felméréséből.

A kutatás során a bank arra volt kíváncsi, hogy a magyar egyetemisták honnan, hogyan teremtik elő a megélhetésük költségeit.

A válaszokból kiderült, hogy a diákok többsége több lábon áll:

  • 47 százalékuk említette a szülői támogatást,
  • 41 százalékuk a korábbi megtakarítást,
  • 35 százalékuk a rendszeres munkát,
  • 33 százalékuk az alkalmi munkákat,
  • 16 százalék pedig a diákhitelt.

Míg Budapesten az átlagnál magasabb, 50 százalék fölötti a rendszeres munkavállalók aránya az egyetemisták körében, vidéken inkább az alkalmi munkák népszerűek.

Mekkora összegű támogatást kapnak otthonról?

Ha nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől - írja a közleményében a CIB Bank.

A felmérés eredményei szerint a magyar egyetemisták 18 százaléka egyáltalán nem, 14 százalékuk csak alkalmanként kap otthonról anyagi segítséget. A válaszadók 34 százaléka havi 50 ezer forintnál kevesebb anyagi támogatást kap a szülőktől, míg 100 ezer forint feletti összegről a válaszadók mindössze 9 százaléka nyilatkozott.

"A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról" - szerepel a közleményben.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.