Az egyetemisták többsége több lábon áll. Nem mindannyian számíthatnak anyagi segítségre otthonról.
A nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgatók 34 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként dolgozik - derül ki a CIB Bank friss, 18-25 év közötti egyetemistákat vizsgáló repreneztatív felméréséből.
A kutatás során a bank arra volt kíváncsi, hogy a magyar egyetemisták honnan, hogyan teremtik elő a megélhetésük költségeit.
A válaszokból kiderült, hogy a diákok többsége több lábon áll:
Míg Budapesten az átlagnál magasabb, 50 százalék fölötti a rendszeres munkavállalók aránya az egyetemisták körében, vidéken inkább az alkalmi munkák népszerűek.
Mekkora összegű támogatást kapnak otthonról?
Ha nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől - írja a közleményében a CIB Bank.
A felmérés eredményei szerint a magyar egyetemisták 18 százaléka egyáltalán nem, 14 százalékuk csak alkalmanként kap otthonról anyagi segítséget. A válaszadók 34 százaléka havi 50 ezer forintnál kevesebb anyagi támogatást kap a szülőktől, míg 100 ezer forint feletti összegről a válaszadók mindössze 9 százaléka nyilatkozott.
"A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról" - szerepel a közleményben.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
