12-13 éves korában egy iskolai rendezvényen hallott egy fúvószenekart játszani, most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésére jár és rendszeresen méretteti meg magát hangszerével nemzetközi versenyeken is Pusomi Viktória szaxofonos, a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium lakója.
Egy Heves megyei településen, Szentdomonkoson nőtt fel Pusomi Viktória, aki általános iskolás volt, amikor egy iskolai ünnepségen hallotta a helyi fúvószenekart és beleszeretett a fúvós zenébe. Először furulyázni tanult, majd szaxofonozni. Ugyanakkor nem ő az első zenész a családjában; édesapja gitározik, önszorgalomból pedig zongorázni is megtanult, de rajta kívül számos tehetséges zenész van Viktória rokonai között.
Akár az élsportolók
"A szüleim kezdetben nem akarták, hogy a zenélés elvegye az időmet a tanulástól, a tanárok viszont látták bennem a lehetőséget és meggyőzték őket arról, hogy érdemes ezzel komolyabban foglalkoznom" - meséli Viktória, aki a középiskolát már Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnáziumban végezte el.
Azt mondja, aki elkezd zenét tanulni annak teljes odaadásra, folyamatos energiabefektetésre és maximális alázatra van szüksége. Ez a hivatás nem tűr megosztottságot - minden időt és figyelmet a zenére kell fordítani. A sikerhez pedig nem elég a tehetség, ehhez az állandó gyakorlás és önfejlesztés a kulcs.
Zenésznek készülni tehát tulajdonképpen olyan, mint az élsport, csak ebben az esetben edzések helyett gyakorlással indulnak és azokkal is fejeződnek be a napok, és kikapcsolódás, bulizás és szórakozás helyett számukra is fegyelmezett készülés, szoros időbeosztás jellemzi a hétvégéket is.
Mást nem is jelölt meg
"2020-ban vettek fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Minden energiámat ebbe fektettem, nem is jelöltem meg más egyetemet" - meséli a fiatal zenész, aki szerint a Zeneakadémia felvételije egészen különleges a többi egyetem felvételi eljárásához képest.
Amellett, hogy természetesen nekik is érettségi vizsgát kell tenniük, a többkörös pályaalkalmassági felvételin is jól kell teljesíteniük. A folyamatnak része például a hangszeres felvételi, melynek során a jelentkezőknek teljesíteni kell a honlapon található felvételi követelményeket. Akik a hangszeres felvételin jól teljesítenek, továbbjutnak az elméleti felvételire, ahol szolfézsból és zeneelméletből vizsgáznak, illetve kötelező zongora tárgyból.
Azzal kapcsolatban, hogy a konzervatórium után mit tud még adni a Zeneakadémia, a fiatal szaxofonos azt mondja; a zenetanulásnak éppen az az egyik szépsége, hogy
sosem lehet azt mondani, hogy "kész vagyok", hiszen mindig van hová fejlődni.
Viktória szerint ráadásul míg a Bartók Béla Konzervatóriumban közismereti tárgyakat is tanultak, a Zeneakadémián - értelemszerűen - minden a zenéről szól. Tanulnak kamarazenét, zenekari szólamismeretet, zeneirodalmat, hangszertechnikai ismereteket, de népzenét akusztikát és még sok-sok érdekes zenei tárgyat. A félévek végén pedig ugyanúgy vizsgáznak, mint az összes többi egyetemista.
A fiatal lány az alapszakos diplomáját 2023-ban szerezte meg, rögtön utána pedig felvételizett is a Zeneakadémia mesterképzésére, amin várhatóan 2025-ben végez.
Az egyetem mellett pedig sorra méretteti meg magát különböző hazai- és nemzetközi versenyeken is. Legutóbb, a negyedik alkalommal megrendezett Josip Nochta Nemzetközi Szaxofonos versenyen vett részt. A versenyzés mellett pedig több nagyobb koncertje is volt már. Legközelebb a Yana szaxofon kvártettel a Müpa üvegtermében fognak játszani október 26-án, majd november 13-án triójával a Zeneakadémia Solti termében koncerteznek.
Viktória pedig nemcsak a Zeneakadémián törekszik a legjobbra, hanem a Jezsuita Roma Szakkollégiumban szakkollégistaként is tevékenykedik. Itt egyébként korábban gyűjtést szerveztek neki egy saját hangszerre, ami sikeres lett. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújtott számára abban, hogy még magasabb szinten művelhesse a zenét és folytathassa tanulmányait.
Zenetanárként dolgozik
Az egyetem és a különböző versenyek mellett Viktória két munkahelyen is helytáll. Alapfokú zeneiskolákban tanít klasszikus szaxofont gyerekeknek. Elmondása szerint ez ugyanolyan örömet okoz számára, mint a színpadon való játék, ugyanakkor az egyetem befejezése után, a tanítás mellett továbbra is szeretne koncertezni.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
