Hat hete késik a kormány a Fudan Egyetem beruházásának tájékoztatásával, de tovább tolják a határidőt

Az elmaradt kormányzati beszámolót eredetileg még 2022 telén kellett volna megejtenie a kormánynak, de már az azóta kitolt határidőből is kicsúsztak.

Hat hete mulasztásos jogsértésben van a kormány, amiért nem tartják be a saját maguknak szabott határidőt a kínai Fudan Egyetem budapesti beruházásának beszámolásáról -írja a HVG.

Eredetileg az egyetem működtetésére létrehozott alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024. június 30-ig. Bár már augusztus felénél járunk, továbbra sem történt fejlemény az ügyben.

Tompos Márton, a Momentum elnöke korábban már szóvá tette, hogy a június végén várt kormányzati jelentés vagy beszámoló nem is volt a tavaszi ülésszakaszban, és azóta sem nyújtottak be ilyet.

Ennek kapcsán a HVG megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), ahol érdeklődésükre csupán annyit válaszoltak:

„ez az állapot még hónapokig tarthat.”

Bár a lap további kérdéseinek nagy részét – mint például, hogy a mulasztásos törvénysértésre van-e kormánynak indoka - a KTK figyelmen kívül hagyta, de arról tájékoztatott:

„a beszámolót az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtjuk be.”

Mivel az őszi ülésszak hagyományosan szeptember utolsó hetében kezdődik, ezért nagyon úgy tűnik, hogy még akár hónapokig is fennállhat a magyarázat nélküli mulasztásos jogsértés.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.