Az elmaradt kormányzati beszámolót eredetileg még 2022 telén kellett volna megejtenie a kormánynak, de már az azóta kitolt határidőből is kicsúsztak.
Hat hete mulasztásos jogsértésben van a kormány, amiért nem tartják be a saját maguknak szabott határidőt a kínai Fudan Egyetem budapesti beruházásának beszámolásáról -írja a HVG.
Eredetileg az egyetem működtetésére létrehozott alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024. június 30-ig. Bár már augusztus felénél járunk, továbbra sem történt fejlemény az ügyben.
Tompos Márton, a Momentum elnöke korábban már szóvá tette, hogy a június végén várt kormányzati jelentés vagy beszámoló nem is volt a tavaszi ülésszakaszban, és azóta sem nyújtottak be ilyet.
Ennek kapcsán a HVG megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), ahol érdeklődésükre csupán annyit válaszoltak:
„ez az állapot még hónapokig tarthat.”
Bár a lap további kérdéseinek nagy részét – mint például, hogy a mulasztásos törvénysértésre van-e kormánynak indoka - a KTK figyelmen kívül hagyta, de arról tájékoztatott:
„a beszámolót az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtjuk be.”
Mivel az őszi ülésszak hagyományosan szeptember utolsó hetében kezdődik, ezért nagyon úgy tűnik, hogy még akár hónapokig is fennállhat a magyarázat nélküli mulasztásos jogsértés.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
