Hat hete késik a kormány a Fudan Egyetem beruházásának tájékoztatásával, de tovább tolják a határidőt

Az elmaradt kormányzati beszámolót eredetileg még 2022 telén kellett volna megejtenie a kormánynak, de már az azóta kitolt határidőből is kicsúsztak.

Hat hete mulasztásos jogsértésben van a kormány, amiért nem tartják be a saját maguknak szabott határidőt a kínai Fudan Egyetem budapesti beruházásának beszámolásáról -írja a HVG.

Eredetileg az egyetem működtetésére létrehozott alapítványnak 2022 december végéig kellett volna beszámolnia a beruházásról és annak költségeiről, azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően ez kitolódott 2024. június 30-ig. Bár már augusztus felénél járunk, továbbra sem történt fejlemény az ügyben.

Tompos Márton, a Momentum elnöke korábban már szóvá tette, hogy a június végén várt kormányzati jelentés vagy beszámoló nem is volt a tavaszi ülésszakaszban, és azóta sem nyújtottak be ilyet.

Ennek kapcsán a HVG megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), ahol érdeklődésükre csupán annyit válaszoltak:

„ez az állapot még hónapokig tarthat.”

Bár a lap további kérdéseinek nagy részét – mint például, hogy a mulasztásos törvénysértésre van-e kormánynak indoka - a KTK figyelmen kívül hagyta, de arról tájékoztatott:

„a beszámolót az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtjuk be.”

Mivel az őszi ülésszak hagyományosan szeptember utolsó hetében kezdődik, ezért nagyon úgy tűnik, hogy még akár hónapokig is fennállhat a magyarázat nélküli mulasztásos jogsértés.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.