Ez történik, ha államilag támogatott képzésen tanultok és otthagyjátok az egyetemet

Alapvetően a hallgatói szerződés aláírásával megígéritek, hogy elvégzitek a képzést. Ha valamiért mégis félbehagynátok, akkor annak következményei lehetnek, de vannak kiskapuk.

  • Tornyos Kata

Az állami ösztöndíj, vagyis az, hogy az állam finanszírozza a felsőoktatásban folytatott féléveiteket feltételekkel jár. Ezek a beiratkozás során aláírandó hallgatói szerződésben szerepelnek.

Az egyik feltétel, hogy legfeljebb a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznetek az adott szakon. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 6 féléves képzést maximum 9 félév alatt kell elvégeznetek. A másik, hogy Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultok, ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésetekre.

Ebben az esetben ugyanakkor nem naptári félévet veszik alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves, vagyis 6 éves osztatlan képzést sikerül időben befejeznetek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.

Amennyiben a feltételek valamelyikét nem teljesítitek, az igénybe vett állami ösztöndíj összegét vissza kell fizetnetek. Például ha a diplomaszerzéseteket követően külföldre költöztök és 20 éven belül egyáltalán nem dolgoztok itthon, akkor a teljes összeget. Viszont ha például 1-2 éven keresztül itthoni munkaviszonyt tartotok fenn, akkor a visszafizetendő összeg alacsonyabb lesz.

Néhány esetben viszont megkerülhetitek a fizetési kötelezettséget, például, ha egy aktív állami ösztöndíjas félév után befejezitek az egyetemet, akkor nincs fizetési kötelezettség. Ha pedig egy éven belül szakot váltotok, és új jogviszonyotok lesz, szintén mentesülhettek a korábbi képzés tandíja alól.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.