Hátrányos helyzetű, roma gyerekeket oktat az olimpiai ötödik magyar ökölvívó

Az olimpiai ötödik Kovács Richárd történelem-testnevelés szakos pedagógus, aki elsősorban hátrányos helyzetű gyerekeket oktat.

  • Székács Linda

Ötödik helyen zárta az olimpiai szereplését Kovács Richárd ökölvívó, aki "civilben" történelem-testnevelés szakos pedagógus.

A fiatal roma élsportoló a diplomáját a Nyíregyházi Egyetemen szerezte. Korábban a Telexnek adott interjújában pedig elmondta; elsősorban hátrányos helyzetű, roma gyerekeket oktat. Van olyan osztály, ahová nyolcvan százalékban csak ilyen gyerekek járnak.

Bár az olimpiára való felkészülés miatt kihagyott egy félévet, szeptembertől szeretne visszatérni az iskolába és példát mutatni a diákjainak abban, hogy kitartással és szorgalommal sikerülhet nekik is a kiugrás a hátrányos helyzetből.

Az én példám csak azt támasztja alá, hogy vannak romák, akik szeretnének kitörni a közegükből, és nem tántorodnak el. Ha már csak egy gyereknek az én hatásomra sikerül a kiugrás, egy jó szakma, egy értékes diploma, nagyon boldoggá tesz, de ez csak évek múltán derül ki. Más célom mindenesetre nem lehet, mint hogy példát mutassak. Ha csak egy is kitör száz gyerekből, az már körülbelül olyan örömmel töltene el, mint egy olimpiai részvétel. Az állandó inspiráció rajtam nem fog múlni, ezt az egyet megígérhetem

- nyilatkozta az élsportoló, aki azt is megjegyezte; hogy bár gyerekkorában ő nem nélkülözött, hiszen ételre mindig volt elég pénzük és nem fáztak télen, egy új cipőre vagy új játékra már nehezebben teremtették meg a szükséges összeget.

A boksszal hatéves korában, még óvodásként ismerkedett meg. Azt mondja; ebben a sportban az a szép, hogy nem kellenek hozzá milliomos szülők.

"Ez a szegények sportja, mindenki egyenlő a ringben."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.