Csak a szerencsén múlt, hogy 4 millió helyett 400 ezer forinttal károsította meg a hallgatótársait egy budapesti hacker

Több tucat hallgatótársának Neptunjába lépett be és változtatta meg a számlaszámokat J. Gábor, hogy az egyetemisták helyett ő kapja az ösztöndíjaikat. Akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.

  • Székács Linda

„A hírre, hogy feltörték a Neptunt, több tízezer hallgató az ország minden pontján, illetve oktatók ezrei rezzenek össze” - mondta Farkas Péter rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának vezetője a Telex szerint hétfőn, egy a Neptun feltöréséről szóló sajtótájékoztatón.

Az oktatási rendszert többek között arra használják az egyetemek, hogy vizsgaidőpontokat és érdemjegyeket rögzítsenek, de az oktatók és hallgatók ezen keresztül levelezhetnek egymással, és itt történik az ösztöndíjak átutalása is.

A rendszert az elmúlt időszakban többször is feltörték. A hétfői sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az egyik legkomolyabb ügy 2024. február 14. és március 13. között volt, amikor egy magyar állampolgárságú csaló, J. Gábor több hallgatótársa Neptunjába is belépett és közel 400 ezer forintnyi kárt okozott azzal, hogy módosította a hallgatók bankszámlaszámait többek között Fülöp-szigeteki és litván bankszámlaszámokra. A kár ugyanakkor akár 4 millió forint értékű is lehetett volna. Csak a szerencsének és a bankok gyors reakciójának köszönhető, hogy ezek a tranzakciók meghiúsultak.

Egy hallgató azzal fordult a Neptunhoz, hogy nem kapott ösztöndíjat, és valaki átírta a bankszámlaszámát a rendszerben

– mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón.

J. Gábor egyébként már korábban is manipulálta a Neptunt. Vizsgaidőpontokat és érdemjegyeket írt át, de ezeket nem feltűnő mértékben tette, ezért nem figyeltek fel rá a hatóságok. Az ösztöndíjak átutalásával kapcsolatban azonban a csaló "digitális lábnyomokat" hagyott maga után, így gyorsan el tudták kapni és azóta letartóztatásban van.

A házkutatás során a nyomozók számítógépet, adathordozókat, mobiltelefonokat, belső adattárat, tabletet, gáz-riasztófegyvert, laptopot, más nevére kiállított okmányokat és egy univerzális rádiófrekvenciás eszközt is lefoglaltak.

A csalót információs rendszer vagy adat megsértésének vétségével, illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével is megvádolhatják. Az előbbi esetében a maximum büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, az utóbbinál viszont akár öt év is lehet.

J Gábor egyébként később részletesen elmagyarázta a hatóságoknak, hogy hogyan törte fel a rendszert. Farkas Péter rendőr alezredes szerint ez akár oktatóvideónak is beillik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.