Hivatalosan is átvette pozícióját a Corvinus új rektora

Bruno van Pottelsberghe belga közgazdász lett a Corvinus Egyetem új rektora.

Megjelent a Magyar Közlönyben a köztársasági elnöki határozat, miszerint a Budapesti Corvinus Egyetemen augusztus elsejétől Bruno van Pottelsberghe tölti be az egyetem rektori pozícióját – olvasható az Corvinus közleményében.

A belga egyetemi tanár kinevezését a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa és az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is támogatta. Az új rektor pozíciója mellett pedig az elnöki feladatok ellátására is megbízást kapott.

„A most érkező rektor meggyőző nemzetközi szakmai tapasztalatának és a letisztult vezetői programjának köszönhetően a Corvinus számára immár maradéktalanul adottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi súlyú egyetemmé váljon, melyhez minden támogatást megadunk. A cél eléréséhez, a közös munkához sok sikert kívánok új rektorunknak”

- nyilatkozta Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Pottelsberghe a kinevezése kapcsán pedig elmondta, céljuk, hogy:

"a Corvinus – a legmodernebb képzési és kutatási teljesítményével – Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon. Fontos, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok számára itthon is világszínvonalú képzést biztosítsunk, valamint egyre több nemzetközi hallgató válassza a magyarországi felsőoktatást.”

Az új rektor három témát is kiemelt, amikre a következő években különös fontossággal szeretne koncentrálni:

  • a dimenzióváltásra a nemzetköziesedésben és nemzetközi láthatóságban,
  • a kutatási kiválóság további erősítésére,
  • valamint az innovációkra az oktatásban, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a mesterséges intelligenciára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.