Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Tóth Míra önállóan készült fel a külföldi egyetemi felvételire. Bár úgy gondolja, jól fogja érezni magát Franciaországban, az ott megszerzett tudását később hazahozná majd.
Míra érdeklődése a közgazdaságtan iránt 14-15 éves korában kezdett kibontakozni. Elmondása szerint a pandémia és a karantén ideje alatt, 2020-ban igyekezett hasznosan tölteni az idejét, ezért számos online elérhető nemzetközi programra, készségfejlesztő kurzusra és projektre jelentkezett, amik a járvány ideje alatt ingyesen voltak elérhetőek.
Szenvedélyem az innovatív projektek megvalósítása, amikkel hozzájárulhatok a környezetem fejlődéséhez és életkörülményeik javításához. Aktívan részt vettem nemzetközi és hazai készségfejlesztő programokon és gyakorlati képzéseken, amelyeken nemzetközi diákokkal közösen kerestük a megoldást a globális problémákra. Volt, hogy videós formában kellett jelentkezni, máskor esszéket kellett írni angol nyelven és ezek alapján választottak ki minket
- meséli a 18 éves lány, aki úgy véli: ettől kezdve egyik program hozta magával a másikat.
A pandémia után számos magyarországi mentorprogramban és kezdeményezésben is részt vett. Egyik legmeghatározóbb élménye a Budapest Innovation Group, ahol elmondása szerit összetartó közösség tagjává vált és megismerkedett a piacvezető cégvezetőkkel, startupperekkel. Majd, a magyarországi amerikai nagykövetség Youth Council programjába is bekerült.
Sokáig az orvosi pálya érdekelte, ezért is jelentkezett A 21 Nő az egészségügyért programba, amely után eldöntötte, hogy a projektszenvedélyét és a közgazdaság iránti érdeklődését az egészségüggyel szeretné ötvözni, és a tudását az egészségügy területén hasznosítani. A Konnekt Egyesület és a NATE programjain is bővítette tudását. Azt mondja, sokat köszönhet Kende-Hoffer Krisztinának (KHK), Balogh Petyának és Posta Donátnak.
„A legbüszkébb arra vagyok, hogy egyike lehettem annak az öt tehetséges magyar fiatalnak, akik Magyarországot képviselhették a 18. ECHA konferencián" - mondja a diák.
Mírának emellett az önkénteskedés is jelen van az életében: az Egyszülős Központ, az Ukrán menekültmisszió, és a Startup Hungary mellett még az Opportunities platform csapatának is tagja, ahol igyekszik segíteni a nemzetközi és hazai diákoknak a külföldi egyetemi felvételikben és a hazai vagy külföldi programokra való jelentkezésben.
Miért pont a Sorbonne?
Olyan egyetemre akartam kimenni, ahol olyan képzésen vehetek részt, ami nincs itthon
- válaszolja Míra arra a kérdésünkre, hogy miért pont Franciaországot és a Sorbonne-t választotta.
Az egyetem a jog, politikatudomány, közgazdaságtan, történelem, filozófia és földrajz területén a világ élvonalába tartozik, rendre előkelő helyezéseket ér el a globális egyetemi rangsorokban is. Mírát azonban leginkább a lehetőségek vonzották benne: hogy itt kettős diplomát szerezhet és a közgazdaságtan mellett a jogot is felveheti. Emellett pedig a francia egyetemnek számos előkelő külföldi partnere is van, többek között a Cambridge, a Harvard és az Oxfordi Egyetem, amelyek valamelyikén lehetősége lesz eltölteni egy- vagy két félévet a tanulmányai alatt.

Hazahozná a tudását
A magyar lány azt mondja, bár Párizst gyönyörűnek tartja és kifejezetten érdeklik a külföldi országok és kultúrák, a Franciaországban megszerzett tudását szeretné majd hazahozni.
"Úgy hiszem, bármilyen jól is beszélünk egy idegen nyelvet és bármennyire is beilleszkedünk egy másik országba, a gondolataink mindig az anyanyelvünkön születnek meg, és én mindig Magyarországon fogom otthon érezni magam" -mondja Míra.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.