Veszélybe került a továbbtanulása, adománygyűjtésbe kezdett egy magyar lány, akit felvettek a Yale-re

Ilosvai Dorottya háromezer jelentkező közül lett egyike annak a 16 diáknak, akik a szeptembert a Yale School of Drama színművészeti mesterképzésén kezdhetik.

  • Székács Linda

35 ezer dollárra, azaz körülbelül 12,7 millió forintra gyűjt Ilosvai Dóri, akit több mint háromezer jelentkező közül ösztöndíjjal vettek fel a Yale David Geffen School of Drama színművészeti mesterképzésére.

A magyar lány sikereiről elsőként az Eduline számolt be. Ilosvai Dórival Abu Dhabiban találkozunk, hiszen már az alapszakos tanulmányait is egy külföldi egyetem ösztöndíjasaként, a New York University Abu Dhabi kampuszán végezte.

„Mivel egy magyar kisvárosból jövök, ösztöndíj nélkül nem álmodozhatok semmiféle amerikai képzésről” - mondta akkor a magyar lány, aki az amerikai szóbeli felvételikre az egyetem segítségével, ösztöndíjból repült ki, és a barátai kanapéján, vagy épp buszpályaudvarokon töltötte az éjszakákat.

Bár a Yale-en ösztöndíjjal tanulhat majd, ami fedezni fogja a képzési költségeit és némileg a megélhetését, a hazautazáshoz, továbbá a kötelező biztosítás és az esetleges egészségügyi ellátások kifizetéséhez további támogatásokra lenne szüksége, amiben a nyugdíjas édesanyja nem tudja segíteni.

A teljes cikket Dóriról itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.