Bár az átsorolás kérése kifejezetten egyszerű folyamatnak tűnik, mégis sokan várnak arra, hogy önköltséges képzésről átvegyék az államilag finanszírozott képzési formára.
Az átsorolás folyamatának lényege a felsőoktatásban, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.
Mivel az egyetemek csak a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre tudnak másik hallgatókat felvenni - amihez az átsorolást előzetesen kérelmezni kell -, így azok közül is csak a legjobban teljesítő hallgatók kerülhetnek át a rangsorolás alapján.
Mit kell tenni az átkerülésért?
A sikeres átsoroláshoz elsősorban az eredményeiteket fogják figyelembe venni. Az ehhez szükséges átlagot az egyetemek saját maguk határozzák meg.
A kérelmet a Neptunon keresztül az Ügyintézés/Átsorolási kérelem menüpontnál tudjátok leadni, amihez nem kell külön nyomtatványt kitölteni. A jelentkezést követően az egyetem automatikusan intézi az átsorolást. A felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
