Svájci egyetem lett Európa legjobbja a QS friss rangsora szerint

A tavaly még első Oxfordi Egyetem idén "csak" a harmadik lett.

  • Székács Linda

Letaszították a trónról a világ egyik legrégebbi és legjobb egyetemét, a brit Oxfordi Egyetemet, és a Quacquarelli Symonds 2025-ös európai egyetemi rangsorának élére az 1855-ben alapított svájci székhelyű műszaki egyetem, az ETH Zurich került.

A QS napokban nyilvánosságra hozott 2025-ös európai egyetemi rangsorát többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya. Az idei listában több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét rangsorolták, köztük 15 magyar egyetemet is.

Az első három helyre az ETH Zurich, a brit Imperial College London és a szintén brit Oxfordi Egyetem került. A top 10-be belefért még továbbá a(z):

  • University of Cambridge (Anglia)
  • UCL (Anglia)
  • The University of Edinburgh (Skócia)
  • The University of Manchester (Anglia)
  • King's College London (Anglia)
  • Université PSL (Franciaország)
  • EPFL - Écolé polytechnique fédérale de Lausanne (Svájc)

A tíz legjobb európai felsőoktatási intézmény közül hét tehát továbbra is az Egyesült Királyságban található, amik bár a magyar diákok körében a Brexit miatti áremelkedések következtében vesztettek a népszerűségükből, továbbra is a világ minden tájáról vonzzák a külföldi hallgatókat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.