Világszerte több mint 2100 egyetemet rangsoroltak többek között a fenntarthatósági törekvéseik alapján.
A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi világrangsorában - derül ki a frissen publikált rangsorból.
A THE június 12-én hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.
A 2024-es rangsorban 125 ország mintegy 2152 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)
A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat, míg a Szegedi Tudományegyetem a béke és igazságosság, az oktatás minősége, a nemek közti egyenlőség és szintén a partneri kapcsolatok kategóriákban.
A magyar egyetemek eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.
Ausztrália az élen
Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester, majd ismét egy ausztrál intézmény, a University of Tasmania követ.
Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University is.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lista elején szereplő tíz egyetem közül négy ausztrál; az országban ugyanis kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
