Világszerte több mint 2100 egyetemet rangsoroltak többek között a fenntarthatósági törekvéseik alapján.
A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi világrangsorában - derül ki a frissen publikált rangsorból.
A THE június 12-én hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.
A 2024-es rangsorban 125 ország mintegy 2152 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)
A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat, míg a Szegedi Tudományegyetem a béke és igazságosság, az oktatás minősége, a nemek közti egyenlőség és szintén a partneri kapcsolatok kategóriákban.
A magyar egyetemek eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.
Ausztrália az élen
Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester, majd ismét egy ausztrál intézmény, a University of Tasmania követ.
Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University is.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lista elején szereplő tíz egyetem közül négy ausztrál; az országban ugyanis kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
