Tizenegy magyar egyetem szerepel a Times Higher Education fenntarthatósági rangsorában

Világszerte több mint 2100 egyetemet rangsoroltak többek között a fenntarthatósági törekvéseik alapján.

  • Székács Linda

A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi világrangsorában - derül ki a frissen publikált rangsorból.

A THE június 12-én hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.

A 2024-es rangsorban 125 ország mintegy 2152 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)

  • Debreceni Egyetem (301-400)
  • Szegedi Tudományegyetem (301-400)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (401-600)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (601-800)
  • Széchenyi István Egyetem (601-800)
  • Semmelweis Egyetem (800-1000)
  • Soproni Egyetem (800-1000)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem (1001-1500)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1001-1500)
  • Neumann János Egyetem (1001-1500)
  • Pannon Egyetem (1001-1500)

A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat, míg a Szegedi Tudományegyetem a béke és igazságosság, az oktatás minősége, a nemek közti egyenlőség és szintén a partneri kapcsolatok kategóriákban.

A magyar egyetemek eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.

Ausztrália az élen

Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester, majd ismét egy ausztrál intézmény, a University of Tasmania követ.

Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University is.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lista elején szereplő tíz egyetem közül négy ausztrál; az országban ugyanis kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.