Világszerte több mint 2100 egyetemet rangsoroltak többek között a fenntarthatósági törekvéseik alapján.
A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi világrangsorában - derül ki a frissen publikált rangsorból.
A THE június 12-én hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.
A 2024-es rangsorban 125 ország mintegy 2152 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)
A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat, míg a Szegedi Tudományegyetem a béke és igazságosság, az oktatás minősége, a nemek közti egyenlőség és szintén a partneri kapcsolatok kategóriákban.
A magyar egyetemek eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.
Ausztrália az élen
Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester, majd ismét egy ausztrál intézmény, a University of Tasmania követ.
Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University is.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a lista elején szereplő tíz egyetem közül négy ausztrál; az országban ugyanis kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
