Jelentősen megemelkedett a külföldi hallgatók létszáma az elmúlt években, ezért az ország csökkentené a külföldi hallgatók által elérhető férőhelyeket és emelné a tandíjakat.
Hamarosan jóval drágább lehet a tandíja azoknak a külföldi diákokak, akik a neves svájci egyetemek valamelyikére, az ETH Zurich vagy a University of Lausanne-ra készülnek - írja az Erudera.
A lap szerint a képviselőház május 29-én fogadta el a külföldi hallgatók tandíjemelésével kapcsolatos javaslatot, amit ha a szenátus jóváhagy, az érintett hallgatók tandíja körülbelül háromszorosára emelkedhet.
A svájci felsőoktatás jelenleg a legmegfizethetőbbek között van a világon. A külföldi és belföldi hallgatóknak egyaránt körülbelül évi 400 eurónyi, átszámítva körülbelül 156 ezer forintos tandíjat kell fizetniük, függetlenül attól, hogy európai uniós, vagy azon kívüli országból érkeznek.
Az áremelés apropója az lehet, hogy a QS friss nemzetközi felsőoktatási rangsorában idén is 7. helyen álló ETH Zurich egyetemen a 2000-es évek óta megduplázódott a külföldi hallgatók száma: 11 ezerről 21 ezerre nőtt. Ezzel az egyetemre beiratkozó külföldi hallgatók aránya 35 százalékra nőtt.
A rangsorokban szintén előkelő pozíciót elfoglaló, nagyjából 18 ezer hallgatót számláló University of Lausanne-on 130 ország mintegy 7000 nemzetközi hallgatója tanul. Az alap- és mesterképzésre beiratkozó hallgatók létszáma 13 év alatt megduplázódott.
Emiatt az ország nem csupán a tandíjak emelését, de a nemzetközi hallgatók számára elérhető helyek csökkentését is tervezi. 2025-től a külföldi hallgatók létszámát 3000 főben maximalizálnák.
Az adatok szerint az országban jelenleg 78 ezer külföldi egyetemista tanul. Többségük Olaszországból, Ausztriából, Spanyolországból, Portugáliából és Törökországból származik.
Nem Svájc az egyetlen
Hasonló intézkedésekről kezdeményezett párbeszédet a kormánnyal korábban már többször is a holland egyetemek szövetsége, mivel az országba áramló külföldi hallgatók miatt jelentősen megemelkedtek a lakásárak az országban.
Emiatt a holland parlament már 2022-ben olyan indítványt szavazott meg, amiben felszólította a kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézmények külföldi diáktoborzásait, mivel a külföldi hallgatók számának növekedése miatt megugró hallgatói létszám "egyre nagyobb nyomást gyakorol a diákok lakhatási kapacitásaira, továbbá túlzsúfolt előadótermekhez és az oktatás minőségének romlásához vezet."
Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
