Nagyot javított három magyar egyetem, megjelent a QS legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsora

Tizenegy magyar intézmény került be a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorába. Több magyar intézmény ráadásul óriásit javított; az ELTE, a szegedi és a debreceni egyetem is bekerült a legjobb hatszázba.

  • Székács Linda

Tavalyhoz képest több mint 130 helyet javított és a világ 564. legjobb egyeteme lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorában.

A QS kedd éjszaka hozta nyilvánosságra a 2025-ös rangsorát. Ebben a világ mintegy 5600 intézményének adataiból állították össze a legjobb 1500 egyetem rangsorát olyan szempontok szerint, mint

  • az akadémiai elismertség,
  • a munkáltatói megbecsültség,
  • a tudományos munkák idézettsége,
  • az oktatók és hallgatók aránya,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a nemzetközi kutatási hálózat indikátora,
  • továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma és a fenntarthatóság.

A 2025-ös rangsorban tizenegy magyar egyetem szerepelt eredményesen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett több mint 30 helyezést ugrott előre a tavaly 601-610. helyen álló - és így a 2024-es listán a legjobbnak számító - Szegedi Tudományegyetem, és körülbelül 100 helyet javított a Debreceni Egyetem is, ami a tavalyi 671-680. helyét a 2025-ös rangsorban az 574. helyre javította.

Előrébb került ugyanakkor a Budapesti Műszaki Egyetem is, ami tavaly a 741-750. helyre került, idén pedig a 721-730. helyet szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetem pedig a 801-850. helyét javította az idei listán a 771-780. helyezésre.

Mutatjuk, melyik tizenegy egyetem került be a 2025-ös QS rangsorba:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (564)
  • Szegedi Tudományegyetem (570)
  • Debreceni Egyetem (574)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730)
  • Pécsi Tudományegyetem (771-780)
  • Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200)
  • Széchenyi István Egyetem (1001-1200)
  • Óbudai Egyetem (1201-1400)
  • Miskolci Egyetem (1201-1400)
  • Pannon Egyetem (1201-1400)
Képzésterületi rangsor: az élen is van magyar egyetem

Bár a globális nemzetközi rangsorba nem került bele, a QS áprilisban nyilvánosságra hozott képzésterületi ranglistájában előadó-művészet kategóriában a lista legelejére, a tavalyi 51-100. helyezése után idén a 22. helyre került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A magyar egyetemek tudományterületenkénti helyezéseit ide kattintva tudjátok megnézni.

    Európai egyetemek a legjobbak között

    Csakúgy, mint az elmúlt években, a QS-rangsor első helyén idén is az amerikai MIT, vagyis a Massachusetts Institute of Technology szerepel. A lista élén ugyanakkor több változás is történt. Míg a második helyet tavaly a brit Cambridge szerezte meg, idén ezt a pozíciót a szintén brit Imperial College London birtokolja, ami a hatodik helyről kúszott fel az MIT mögé.

    Az Imperial College London így maga mögé utasította a tavalyi pozícióját tartó Oxfordi Egyetemet, a Harvardot és a Cambridge Egyetemet is, és 2014 óta a legjobb helyezését érte el.

    Ezzel kapcsolatban a QS a lapunknak küldött közleményében azt írja: az Egyesült Királyságból került be a legtöbb elitegyetem a listába, három rögtön a lista elsö öt helynek valamelyikére.

    A legjobb brit intézmények mellett egyébként a top 10-ben feltűnik még egy európai intézmény; a tavalyi 7. helyezését idén is megtartó svájci ETH Zurich.

     

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.