Nagyot javított három magyar egyetem, megjelent a QS legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsora

Tizenegy magyar intézmény került be a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorába. Több magyar intézmény ráadásul óriásit javított; az ELTE, a szegedi és a debreceni egyetem is bekerült a legjobb hatszázba.

  • Székács Linda

Tavalyhoz képest több mint 130 helyet javított és a világ 564. legjobb egyeteme lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorában.

A QS kedd éjszaka hozta nyilvánosságra a 2025-ös rangsorát. Ebben a világ mintegy 5600 intézményének adataiból állították össze a legjobb 1500 egyetem rangsorát olyan szempontok szerint, mint

  • az akadémiai elismertség,
  • a munkáltatói megbecsültség,
  • a tudományos munkák idézettsége,
  • az oktatók és hallgatók aránya,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a nemzetközi kutatási hálózat indikátora,
  • továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma és a fenntarthatóság.

A 2025-ös rangsorban tizenegy magyar egyetem szerepelt eredményesen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett több mint 30 helyezést ugrott előre a tavaly 601-610. helyen álló - és így a 2024-es listán a legjobbnak számító - Szegedi Tudományegyetem, és körülbelül 100 helyet javított a Debreceni Egyetem is, ami a tavalyi 671-680. helyét a 2025-ös rangsorban az 574. helyre javította.

Előrébb került ugyanakkor a Budapesti Műszaki Egyetem is, ami tavaly a 741-750. helyre került, idén pedig a 721-730. helyet szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetem pedig a 801-850. helyét javította az idei listán a 771-780. helyezésre.

Mutatjuk, melyik tizenegy egyetem került be a 2025-ös QS rangsorba:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (564)
  • Szegedi Tudományegyetem (570)
  • Debreceni Egyetem (574)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730)
  • Pécsi Tudományegyetem (771-780)
  • Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200)
  • Széchenyi István Egyetem (1001-1200)
  • Óbudai Egyetem (1201-1400)
  • Miskolci Egyetem (1201-1400)
  • Pannon Egyetem (1201-1400)
Képzésterületi rangsor: az élen is van magyar egyetem

Bár a globális nemzetközi rangsorba nem került bele, a QS áprilisban nyilvánosságra hozott képzésterületi ranglistájában előadó-művészet kategóriában a lista legelejére, a tavalyi 51-100. helyezése után idén a 22. helyre került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A magyar egyetemek tudományterületenkénti helyezéseit ide kattintva tudjátok megnézni.

Európai egyetemek a legjobbak között

Csakúgy, mint az elmúlt években, a QS-rangsor első helyén idén is az amerikai MIT, vagyis a Massachusetts Institute of Technology szerepel. A lista élén ugyanakkor több változás is történt. Míg a második helyet tavaly a brit Cambridge szerezte meg, idén ezt a pozíciót a szintén brit Imperial College London birtokolja, ami a hatodik helyről kúszott fel az MIT mögé.

Az Imperial College London így maga mögé utasította a tavalyi pozícióját tartó Oxfordi Egyetemet, a Harvardot és a Cambridge Egyetemet is, és 2014 óta a legjobb helyezését érte el.

Ezzel kapcsolatban a QS a lapunknak küldött közleményében azt írja: az Egyesült Királyságból került be a legtöbb elitegyetem a listába, három rögtön a lista elsö öt helynek valamelyikére.

A legjobb brit intézmények mellett egyébként a top 10-ben feltűnik még egy európai intézmény; a tavalyi 7. helyezését idén is megtartó svájci ETH Zurich.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.